A RÉGIÓK EURÓPÁBAN

Az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósítását elősegítő intézmény – az 1–3 milliós népességű régió – Európa-szerte az érdeklődés középpontjában áll. A különböző államberendezkedésű országokban az ún. NUTS 2 régiók közjogi státusza eltérő. A régiók egy része fejlesztési és statisztikai célokat szolgál csupán, más részük ezek mellett kiterjedt közigazgatási jogosítványokkal is rendelkezik. Ez utóbbiak képesek komplex fejlesztési feladataik hatékony megoldására. A régiók intézményesülésének számtalan előfeltétele van. Az állami funkciók modernizálása, a regionális fejlődést befolyásoló tényezőkben bekövetkezett vál-tozások, a területi érdekérvényesítés, az etnikai-kulturális szempontok figyelembe vétele, illetve az európai integráció egységesítő törekvései együttesen járultak hozzá az új területi középszint kialakulásához Európa sok országában. Az in-tézményesült európai decentralizáció trendjéhez Kelet-Közép-Európa országai még nem illeszkednek. Magyarország versenyelőnyhöz jutna, ha a regiona¬liz¬must alakító valamennyi tényezőt az államreform-programban tudatosan fejlesztené. A régió a gazdaság fenntartható növekedését és a térszerkezet korszerűsítését szolgáló, önálló finanszírozási forrásokkal rendelkező, autonóm fejlesztéspoliti-kát megvalósító, önkormányzati jogosítványokkal felruházott területi egység. Régiókra azért van szükség, mert az európai területi fejlődés egyértelműen igazolja, hogy a körülbelül egy-két millió fős népességet felölelő, önkormányzati elvek alapján irányított szubnacionális szint, a régió gazdasági kapacitásai és strukturális adottságai folytán: – a gazdaságfejlesztési orientációjú regionális fejlesztési politika érvényesí-tésének optimális térbeli kerete; – a posztindusztriális térszervező erők működésének és ezek kölcsönkapcso-latai fejlesztésének megfelelő terepe; – a területi-társadalmi érdekérvényesítés fontos színtere; – a regionális politika modern infrastruktúrájának és professzionális szer-vező-tervező-végrehajtó intézményének kiépítéséhez a legmegfelelőbb méretű térbeli egység; – az Európai Unió regionális és kohéziós politikai döntési rendszerének meghatározó eleme. A középszint szerepének felértékelődésében közrejátszó nemzeti és európai gazdasági, politikai és társadalmi változások azon elemei jól kitapinthatók, ame-lyek az államigazgatás szervezeti rendszereinek szakracionális reformlépéseit kikényszerítették, állandó nyomás alatt tartották a hatalmi gépezet központi szervezeteit, újraszabályozásra késztetté