Kazahsztán nemzetközi agrárkereskedelme és a magyar gabonaexport lehetőségei Kazahsztánba
Kazahsztán Közép-Ázsia gazdaságilag egyik legfejlettebb országa, 1991-ben függetlenedett a Szovjetuniótól, de az orosz hatások ma is érezhetők. Kazahsztán nettó mezőgazdasági importőr országnak tekinthető, de a teljes kereskedelmet figyelembe véve nettó exportőr ország. A közép-ázsiai ország kereske...
Gespeichert in:
Veröffentlicht in: | GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics 2019-06, Vol.63 (3), p.191-203 |
---|---|
Hauptverfasser: | , , |
Format: | Artikel |
Sprache: | hun |
Schlagworte: | |
Online-Zugang: | Volltext |
Tags: |
Tag hinzufügen
Keine Tags, Fügen Sie den ersten Tag hinzu!
|
Zusammenfassung: | Kazahsztán Közép-Ázsia gazdaságilag egyik legfejlettebb országa, 1991-ben függetlenedett a Szovjetuniótól, de az orosz hatások ma is érezhetők. Kazahsztán nettó mezőgazdasági importőr országnak tekinthető, de a teljes kereskedelmet figyelembe véve nettó exportőr ország. A közép-ázsiai ország kereskedelmi partnereit vizsgálva orosz dominancia figyelhető meg. A kazah agrárexport elsődleges célállomása – Oroszország előtt – Üzbegisztán; az agrárimport jelentős része (kb. 40%-a) Oroszországból származik. Az agrárimportpartnereknél – ellentétben az exporttal – olyan országok is megjelennek, mint Brazília, Németország vagy az Egyesült Államok, de részarányuk egyre csökkenő tendenciát mutat. Összességében elmondható, hogy Kazahsztán az agráriumot tekintve a szomszédos FÁK -tagországokkal és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EC U) tagállamaival bonyolítja le kereskedelmét, főként a kereskedelmi egyezményeknek és az alacsonyabb szállítási költségeknek köszönhetően. A közép-ázsiai ország tekintetében általánosságban megállapítható, hogy alacsonyabban feldolgozott agrártermékeket exportál, és főként magasabban feldolgozott agrártermékeket importál. A kazah agrárexport legfontosabb termékei (búza és kétszeres, durumbúza, árpa) a gabonafélék termékcsoportjából kerülnek ki. Ennek ellenére a kazah piac nagy potenciált jelent a gabonavetőmag-export szempontjából. Ebben szerepet játszik Magyarország keleti nyitása, valamint az a tény, hogy a kazah termelők egyre jobban igénylik a jó minőségű, a helyi szélsőséges klimatikus viszonyoknak is megfelelő gabonavetőmagot. A cikk öt potenciális magyar gabonaexportterméket azonosított, amelyeknek kitűnő célpontja lehet Kazahsztán: durumbúza-vetőmag, búza- és kétszeresvetőmag, rozsvetőmag, zabvetőmag és kukorica- vetőmag. Összességében az ilyen elméleti modellen alapuló gyakorlati következtetések segíthetnek a hazai agrárpolitika és vállalkozások számára a kazah – és akár más régiós országok – piacaiban rejlő lehetőségek további kiaknázásában. --- Kazakhstan is one of the most economically advanced countries in Central Asia, became independent of the Soviet Union in 1991, but the Russian influence can still be noticed today. Kazakhstan can be considered as a net agricultural importer country, however, considering the total trade, Kazakhstan is a net exporter country. By examining the trading partners of the Central Asian country, we can see a Russian dominance. The primary destination of the Kazakh agricultural exports – before Russia – |
---|---|
ISSN: | 0046-5518 |
DOI: | 10.22004/ag.econ.290401 |