Az euró és a szlovák gazdaság
Szlovákia a rendszerváltási folyamat második felében dinamikus gazdasági pályát futott be, és sikeresen teljesítette európai integrálódásának intézményi feladatait. A társadalom, valamint a politikai és a gazdasági döntéshozói kör számára viszonyítási keretnek számító visegrádi országcsoportból első...
Gespeichert in:
Veröffentlicht in: | Közgazdasági szemle 2020-04, Vol.67 (4), p.321-429 |
---|---|
Hauptverfasser: | , , |
Format: | Artikel |
Sprache: | hun |
Schlagworte: | |
Online-Zugang: | Volltext |
Tags: |
Tag hinzufügen
Keine Tags, Fügen Sie den ersten Tag hinzu!
|
Zusammenfassung: | Szlovákia a rendszerváltási folyamat második felében dinamikus gazdasági pályát futott be, és sikeresen teljesítette európai integrálódásának intézményi feladatait. A társadalom, valamint a politikai és a gazdasági döntéshozói kör számára viszonyítási keretnek számító visegrádi országcsoportból elsőként - eddig egyedüliként - lépett be az euróövezetbe. A közös európai valuta korai szlovák bevezetése a monetáris önállóságot megtartó másik három visegrádi országgal szemben jelentős különbség, s ez egyúttal lehetőséget kínál a 2008 utáni folyamatok összehasonlító elemzésére. A szlovákiai euróbevezetés közgazdasági és gazdaságpolitikai vonatkozásainak elemzéséből levonható az a következtetés, hogy több kormányzati ciklust átfogó politikai konszenzus szükséges a valutacsere sikeréhez és az abból következő pénzügyi viszonyoknak való megfeleléshez. A közös valutára való áttéréshez fűződő gazdasági előnyök jelentős része már a felkészülési szakaszban jelentkezik. A belépés adminisztratív folyamata során véletlenek is szerephez jutnak abban, hogy milyen körülmények között történik meg a pénzcsere, és fennmarad-e az euróövezetbe bejutó országban a sikeres alkalmazkodáshoz szükséges reformok társadalmi támogatottsága. A szlovák tapasztalatokból számos következtetés és tanulság vonható le a kívül maradók (így Magyarország) számára.· |
---|---|
ISSN: | 0023-4346 1588-113X |
DOI: | 10.18414/KSZ.2020.4.321 |