Magyar vállalatok haszonkulcsai

Tanulmányunkban bemutatjuk a vállalati haszonkulcsok becslésére alkalmazható módszereket, kiemelve a viszonylag kis adatigényu és kevés feltevést alkalmazó De Loecker-Warzynski [2012] módszertanát. E módszer segítségével vállalati haszonkulcsokat becsülünk a legalább öt fot foglalkoztató magyar feldolgozóipari vállalatok 2001 és 2012 közötti adatain, majd elemezzük a haszonkulcsok összefüggését a vállalati jellemzokkel. Megmutatjuk, hogy a nagyobb piaci részesedésu, fiatal, alacsonyabb béreket fizeto és fejlett régióban muködo vállalatok haszonkulcsai magasabbak, mint az azonos iparágban muködo társaiké. Külön elemezzük a külkereskedelem szerepét, rámutatva, hogy az importálás még a termelékenység figyelembevétele után is nagyobb haszonkulccsal társul, míg az exportálók magasabb haszonkulcsa inkább a termelékenyebb vállalatok önszelekciójából származik.*/This paper presents the methods for estimating firm-level markups, with special emphasis on that of De Loecker and Warzynski (2012), which calls for relatively little data and relies on few assumptions. Firm mark-ups are estimated by this method using 2001-2012 data from Hungarian manufacturing firms with at least five employees. Then the way the mark-ups relate to the characteristics of the firm are analysed. It is shown that firms charge higher mark-ups relative to other firms in the same industry if they have larger market shares, are younger, charge lower wages, or are based in a more developed region. Also discussed is the role of foreign trade. It is shown that importing is associated with a higher mark-ups even after taking the firm's productivity into account, whereas the mark-up premium for exporters is due to self-selection for exporting by firms that are more productive.