A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN
Az Európai Unió versenykörnyezete a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásánakszínvonalát tekintve is megközelítően azonos feltételeket kíván meg az egyes országok gazdasági szereplőitől. Ebben a tekintetben a magyar gazdaságok – rövid, másfél évtizedes múltjuk következtében – sok szempontból hátrá...
Gespeichert in:
| Hauptverfasser: | , |
|---|---|
| Format: | Artikel |
| Sprache: | hun |
| Schlagworte: | |
| Online-Zugang: | Volltext |
| Tags: |
Tag hinzufügen
Keine Tags, Fügen Sie den ersten Tag hinzu!
|
| container_end_page | |
|---|---|
| container_issue | |
| container_start_page | |
| container_title | |
| container_volume | |
| creator | Szekely, Csaba Palinkas, Peter |
| description | Az Európai Unió versenykörnyezete a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásánakszínvonalát tekintve is megközelítően azonos feltételeket kíván meg az egyes országok gazdasági szereplőitől. Ebben a tekintetben a magyar gazdaságok – rövid, másfél évtizedes múltjuk következtében – sok szempontból hátrányosabb helyzetűek a régebbi tagállamok gazdaságaihoz, és részben az egy időben csatlakozott országok mezőgazdasági vállalkozásaihoz képest, annak ellenére, hogy a „nagyüzemi” gazdálkodás időszakában még sok helyen mintának tekintették mezőgazdasági üzemeink gazdálkodási, szervezési gyakorlatát. A tervezés, szervezés,gazdálkodás magas színvonala a múltban gyökerezett és folyamatosan megújult: több évszázadra vezethető vissza a gazdálkodással foglalkozó tudomány, a mezőgazdasági üzemtan, amelynek neves hazai képviselői gondoskodtak a tudományfejlesztéséről és gyakorlati elterjesztéséről.Egy a közelmúltban elvégzett nemzetközi felmérés és vizsgálat1 eredményeimégis riasztó képet festenek a magyar mezőgazdasági vállalkozások menedzseléséről, gazdálkodásáról. Az EU tagországok mezőgazdasági kockázat menedzsmentmódszereinekkorszerűsítésére irányuló kutatásban a szerzők – a kockázatkezelésmódszerei között – olyan kérdésekre is válaszokat vártak, amelyek a gazdálkodóktervezési, szervezési, marketing és finanszírozási gyakorlatára vonatkoztak. Azösszehasonlításban ugyan csak öt tagország (Hollandia, Lengyelország, Magyarország,Németország, Spanyolország) 200-200 gazdaságának részletes kérdőíves felmérésetörtént meg, mégis számos tanulsággal szolgálhat a gazdálkodási színvonalravonatkozó kérdések kiértékelése, elemzése. Tanulmányunkat elsősorban tájékoztatókezdeményezésnek, vitairatnak szánjuk, mivel az okok feltárásához és afelmerült problémák megoldásához sok, a szakmában, a gyakorlatban, a kutatásbanés az oktatásban tevékenykedő szakember véleményének megismerésére, következtetéseireés javaslataira van szükség.A felmérés az adott ország mezőgazdasági vállalkozóinak, farmereinek csakegy jól meghatározható, de ugyanakkor fontosnak tekinthető körét érintette. Nemkerültek be a vizsgálatba a megélhetési szint alatti, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységetfeltehetően kényszerből választó gazdálkodók. Ennek ellenére olyan összefüggések kerültek számszerűsítésre, amelyek legalábbis megkérdőjelezik a hazaimezőgazdasági vállalkozások gazdasági versenyképességét. (Még akkor is, haaz átlagszámok mögött elég jelentős eltérések, szóródás tapasztalható.) Ez a kritikamind a gazdálko |
| format | Article |
| fullrecord | <record><control><sourceid>fao</sourceid><recordid>TN_cdi_fao_agris_US2016215329</recordid><sourceformat>XML</sourceformat><sourcesystem>PC</sourcesystem><sourcerecordid>US2016215329</sourcerecordid><originalsourceid>FETCH-fao_agris_US20162153293</originalsourceid><addsrcrecordid>eNpjYeA0MDAx0zU1NbTgYOAtLs5MMjCwMDA3NDQ25GQIcVTwcIxy9FTwdY06OsHdMcrFMfhwo7unQtjhRh8fRx9v_6jDjcH-3kB5P1eXqGAgFeLlquAaGnR4cgBQ2-FpwcFRrh6Owf5-Pod7Q4BqnRz9eBhY0xJzilN5oTQ3g6yba4izh25aYn58YnpRZnF8aLCRgaGZkaGpsZGlMSF5AFuMOMQ</addsrcrecordid><sourcetype>Publisher</sourcetype><iscdi>true</iscdi><recordtype>article</recordtype></control><display><type>article</type><title>A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN</title><source>AgEcon</source><creator>Szekely, Csaba ; Palinkas, Peter</creator><creatorcontrib>Szekely, Csaba ; Palinkas, Peter</creatorcontrib><description>Az Európai Unió versenykörnyezete a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásánakszínvonalát tekintve is megközelítően azonos feltételeket kíván meg az egyes országok gazdasági szereplőitől. Ebben a tekintetben a magyar gazdaságok – rövid, másfél évtizedes múltjuk következtében – sok szempontból hátrányosabb helyzetűek a régebbi tagállamok gazdaságaihoz, és részben az egy időben csatlakozott országok mezőgazdasági vállalkozásaihoz képest, annak ellenére, hogy a „nagyüzemi” gazdálkodás időszakában még sok helyen mintának tekintették mezőgazdasági üzemeink gazdálkodási, szervezési gyakorlatát. A tervezés, szervezés,gazdálkodás magas színvonala a múltban gyökerezett és folyamatosan megújult: több évszázadra vezethető vissza a gazdálkodással foglalkozó tudomány, a mezőgazdasági üzemtan, amelynek neves hazai képviselői gondoskodtak a tudományfejlesztéséről és gyakorlati elterjesztéséről.Egy a közelmúltban elvégzett nemzetközi felmérés és vizsgálat1 eredményeimégis riasztó képet festenek a magyar mezőgazdasági vállalkozások menedzseléséről, gazdálkodásáról. Az EU tagországok mezőgazdasági kockázat menedzsmentmódszereinekkorszerűsítésére irányuló kutatásban a szerzők – a kockázatkezelésmódszerei között – olyan kérdésekre is válaszokat vártak, amelyek a gazdálkodóktervezési, szervezési, marketing és finanszírozási gyakorlatára vonatkoztak. Azösszehasonlításban ugyan csak öt tagország (Hollandia, Lengyelország, Magyarország,Németország, Spanyolország) 200-200 gazdaságának részletes kérdőíves felmérésetörtént meg, mégis számos tanulsággal szolgálhat a gazdálkodási színvonalravonatkozó kérdések kiértékelése, elemzése. Tanulmányunkat elsősorban tájékoztatókezdeményezésnek, vitairatnak szánjuk, mivel az okok feltárásához és afelmerült problémák megoldásához sok, a szakmában, a gyakorlatban, a kutatásbanés az oktatásban tevékenykedő szakember véleményének megismerésére, következtetéseireés javaslataira van szükség.A felmérés az adott ország mezőgazdasági vállalkozóinak, farmereinek csakegy jól meghatározható, de ugyanakkor fontosnak tekinthető körét érintette. Nemkerültek be a vizsgálatba a megélhetési szint alatti, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységetfeltehetően kényszerből választó gazdálkodók. Ennek ellenére olyan összefüggések kerültek számszerűsítésre, amelyek legalábbis megkérdőjelezik a hazaimezőgazdasági vállalkozások gazdasági versenyképességét. (Még akkor is, haaz átlagszámok mögött elég jelentős eltérések, szóródás tapasztalható.) Ez a kritikamind a gazdálkodók felkészültségére, a menedzsmentmunka színvonalára, mindpedig a nemzeti intézmények működésének hatékonyságára vonatkozik.A hazai gazdálkodók még nem értékelték át egészen a korábbi gyakorlatot: a piacrezdüléseinek, tendenciáinak alapos ismerete és figyelembe vétele nélkül ma márnem lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni. A termelési struktúrát, a fajtákat,a technológiát, a termékek minőségét, az együttműködések rendszerét folyamatosanvizsgálni szükséges, és a termelési programokat a változó feltételeknek megfelelőencélszerű módosítani. Ennek legfőbb eszköze a tervezés, illetőleg a megfelelő stratégiákkidolgozása. Ennek része az értékesítésről, az értékesítési csatornákról való döntés,ami a mai versenykörülmények között egyre kevésbé képzelhető el csak egyénikezdeményezésekkel. Ugyancsak a hagyományokhoz való ragaszkodásra utal a gazdaságokfinanszírozási gyakorlata, a saját források kiemelt szerepe. Ennek megváltoztatásáhozugyanakkor a hitelhez való jutás feltételrendszerét is lényegesen javítanikellene. Mindezek a változások elképzelhetetlenek jobb képzettség, korszerű szakismeretek,aktuális információk megszerzése nélkül. A megszerzett tudás gyorsanelévül, és azt nem pótolhatják az értékes gyakorlati tapasztalatok sem.A mezőgazdasági ágazat irányítása sem tett meg mindent az utóbbi évtizedekbena megfelelőbb gazdálkodási feltételek megteremtése érdekében. A rendszerváltástkövető agrárátalakulást elsősorban politikai szempontoknak rendelték alá,aminek következtében értékes kapacitások (többek között humán erőforrás), vagyonokés lehetőségek mentek veszendőbe. Az egymást követő kormányok nemkövettek világos, egy irányba mutató agrárpolitikát, ezért a gazdasági szereplőkszinte mindvégig bizonytalanságban érezték magukat. Az EU csatlakozásra valófelkészülés hibákkal és mulasztásokkal volt terhes, ráadásul a csatlakozás előttiidőszakban hirtelen irányváltások is történtek.A nemzeti agrárirányítás gyorsan elhitette, hogy a fontos gazdasági döntésekBrüsszelben dőlnek el, ezért a döntések közvetítésén, az előírások betartatásán ésaz intézményrendszer gyors leépítésén kívül szinte nincs más teendőjük. Az oktatásiés kutatási intézmények defenzívába szorultak: a nemzetközileg is egyedülállóannagyszámú agrár-felsőoktatási és kutatási intézmény fokozatosan átprofilíroztamagát, ráadásul a végzett hallgatók egyre nagyobb számban helyezkednekel a mezőgazdaságtól biztonságos távolságban lévő munkahelyeken. A képzésirendszer átalakítása, az úgynevezett Bologna-folyamat sem hozott ebben változást:a korábbi vállalatgazdasági típusú képzés eltűnt a képzési palettáról, és mamár csak vidékfejlesztő agrármérnökként lehet végezni alapszinten. Az általánosgazdálkodás és menedzsment szakon végzettektől – mezőgazdasági ismeretek hiányában– nem várható el, hogy a mezőgazdasági vállalkozásokat erősítsék.A vizsgálatok eredményei azokat a vélekedéseket erősítik, hogy a magyar mezőgazdaság rendszerének egésze jelentős korrekcióra szorul. A továbbra is nélkülözhetetlen(és hiányzó) nemzeti agrárstratégia kidolgozása mellett az intézményrendszerátalakításánál érzékenyebben kellene figyelni a mezőgazdaság sajátosságaira.Továbbra is fontos egy megfelelően működő és szakmai szempontokatfigyelembe vevő szaktanácsadási rendszer kialakítása, a szakmai továbbképzéslehetőségének elősegítése. A képzést a tényleges igényekhez indokolt igazítani, ami elsősorban a szakképzések és a gazdálkodási-menedzsment ismeretekszerepének növelését kell, hogy jelentse. Az információhoz való hozzájutásban,más országokhoz hasonlóan, fokozottan kellene segíteni a vidéki térségeket, amelyeküzleti szempontok miatt kevésbé jutnak hozzá e lehetőségekhez. A finanszírozásterületén is sok a teendő, csakúgy mint a kooperációval kapcsolatos felfogásradikális megváltoztatásával, annak támogatásával kapcsolatosan. - Domestic farmers have not yet wholly re-assessed their past working practices: inthese days no one can carry on practicing agricultural operations without being awareof the slightest tendencies and movements in markets. Production structure, species,technology, produce quality, cooperation structure all need to be continuallymonitored and production programs have to be modified according to changingconditions. For this planning is the best instrument, that is the development of appropriatestrategies. Decisions about marketing and merchandising outlets are a part ofplanning and it is increasingly difficult to imagine that in the present competitiveenvironment these can be made by individual farmers. The prevailing practice offarms financing, that is an emphasis on self financing, also indicate a firm adherenceto traditions. Changing this practice would require a significant improvement of creditconditions. None of these reforms can be achieved without better training, up-to-dateskills and levels of information. Acquired skills may quickly fade and even valuablepractical experience cannot compensate for out of date skills.The political management of agricultural sector in the past decades did less thaneverything for the maintenance of adequate conditions for farming. The reforms followingthe change of political regime were subjected to political ideas that lead to losses invaluable capacities (human resources amongst others), resources and opportunities.Subsequent governments did not put forward consistent, unambiguous agriculturalpolicies, therefore entrepreneurs in the farming sector felt a lack of security all the time.Many mistakes and omissions were made during the period of preparation for EUmembership, towards the end of which some policies were even suddenly reversed.National agricultural policy makers have quickly adopted a belief that all importanteconomic decisions are made in Brussels, therefore they have no other task thancommunicating decisions, policing directives and a rapid dismantling national institutions.Educational and research establishments found themselves also on the defensive: manyinternationally unique agricultural university departments and research institutes reprofiledtheir activities and their graduates in increasing numbers found jobs in workplacessecurely away from agriculture. The transformation of training system according to the socalled Bologna process did not bring about the desirable change either: earlier trainingprograms such as for company economists disappeared altogether, leaving just a basicagricultural engineering for land development as the sole available program. Graduates ofgeneral farming and farm management without much agricultural science training cannotbe expected to be of much help for agricultural enterprises.The outcome of our investigations reinforces the opinion that a very significantpart of the Hungarian farming system needs to be corrected. Apart from initiating anessential (and lacking) national agricultural strategy, it will be necessary to observemore sensitively the peculiarities of agriculture when reforming the institutionalsystem. The establishment of a system of adequately functioning consultancies foradvising in technical and scientific matters and facilitating further professionaltraining is still an important task. Training should be organised according to actualrequirements, enhancing primarily professional and farm management skills. As inother states country areas poorly served due to business considerations should beaided in acquiring information. There is also a lot to do in the field of financing aswell as in changing attitudes concerni</description><identifier>ISSN: 0046-5518</identifier><language>hun</language><subject>Agribusiness ; cooperation ; economics ; EU comparisons ; EU összehasonlításmanagement ; Farm Management ; finance ; finanszírozás ; gazdálkodás ; kooperáció ; menedzsment ; Risk and Uncertainty</subject><creationdate>2007</creationdate><lds50>peer_reviewed</lds50><woscitedreferencessubscribed>false</woscitedreferencessubscribed></display><links><openurl>$$Topenurl_article</openurl><openurlfulltext>$$Topenurlfull_article</openurlfulltext><thumbnail>$$Tsyndetics_thumb_exl</thumbnail><link.rule.ids>314,776,780,4010</link.rule.ids></links><search><creatorcontrib>Szekely, Csaba</creatorcontrib><creatorcontrib>Palinkas, Peter</creatorcontrib><title>A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN</title><description>Az Európai Unió versenykörnyezete a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásánakszínvonalát tekintve is megközelítően azonos feltételeket kíván meg az egyes országok gazdasági szereplőitől. Ebben a tekintetben a magyar gazdaságok – rövid, másfél évtizedes múltjuk következtében – sok szempontból hátrányosabb helyzetűek a régebbi tagállamok gazdaságaihoz, és részben az egy időben csatlakozott országok mezőgazdasági vállalkozásaihoz képest, annak ellenére, hogy a „nagyüzemi” gazdálkodás időszakában még sok helyen mintának tekintették mezőgazdasági üzemeink gazdálkodási, szervezési gyakorlatát. A tervezés, szervezés,gazdálkodás magas színvonala a múltban gyökerezett és folyamatosan megújult: több évszázadra vezethető vissza a gazdálkodással foglalkozó tudomány, a mezőgazdasági üzemtan, amelynek neves hazai képviselői gondoskodtak a tudományfejlesztéséről és gyakorlati elterjesztéséről.Egy a közelmúltban elvégzett nemzetközi felmérés és vizsgálat1 eredményeimégis riasztó képet festenek a magyar mezőgazdasági vállalkozások menedzseléséről, gazdálkodásáról. Az EU tagországok mezőgazdasági kockázat menedzsmentmódszereinekkorszerűsítésére irányuló kutatásban a szerzők – a kockázatkezelésmódszerei között – olyan kérdésekre is válaszokat vártak, amelyek a gazdálkodóktervezési, szervezési, marketing és finanszírozási gyakorlatára vonatkoztak. Azösszehasonlításban ugyan csak öt tagország (Hollandia, Lengyelország, Magyarország,Németország, Spanyolország) 200-200 gazdaságának részletes kérdőíves felmérésetörtént meg, mégis számos tanulsággal szolgálhat a gazdálkodási színvonalravonatkozó kérdések kiértékelése, elemzése. Tanulmányunkat elsősorban tájékoztatókezdeményezésnek, vitairatnak szánjuk, mivel az okok feltárásához és afelmerült problémák megoldásához sok, a szakmában, a gyakorlatban, a kutatásbanés az oktatásban tevékenykedő szakember véleményének megismerésére, következtetéseireés javaslataira van szükség.A felmérés az adott ország mezőgazdasági vállalkozóinak, farmereinek csakegy jól meghatározható, de ugyanakkor fontosnak tekinthető körét érintette. Nemkerültek be a vizsgálatba a megélhetési szint alatti, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységetfeltehetően kényszerből választó gazdálkodók. Ennek ellenére olyan összefüggések kerültek számszerűsítésre, amelyek legalábbis megkérdőjelezik a hazaimezőgazdasági vállalkozások gazdasági versenyképességét. (Még akkor is, haaz átlagszámok mögött elég jelentős eltérések, szóródás tapasztalható.) Ez a kritikamind a gazdálkodók felkészültségére, a menedzsmentmunka színvonalára, mindpedig a nemzeti intézmények működésének hatékonyságára vonatkozik.A hazai gazdálkodók még nem értékelték át egészen a korábbi gyakorlatot: a piacrezdüléseinek, tendenciáinak alapos ismerete és figyelembe vétele nélkül ma márnem lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni. A termelési struktúrát, a fajtákat,a technológiát, a termékek minőségét, az együttműködések rendszerét folyamatosanvizsgálni szükséges, és a termelési programokat a változó feltételeknek megfelelőencélszerű módosítani. Ennek legfőbb eszköze a tervezés, illetőleg a megfelelő stratégiákkidolgozása. Ennek része az értékesítésről, az értékesítési csatornákról való döntés,ami a mai versenykörülmények között egyre kevésbé képzelhető el csak egyénikezdeményezésekkel. Ugyancsak a hagyományokhoz való ragaszkodásra utal a gazdaságokfinanszírozási gyakorlata, a saját források kiemelt szerepe. Ennek megváltoztatásáhozugyanakkor a hitelhez való jutás feltételrendszerét is lényegesen javítanikellene. Mindezek a változások elképzelhetetlenek jobb képzettség, korszerű szakismeretek,aktuális információk megszerzése nélkül. A megszerzett tudás gyorsanelévül, és azt nem pótolhatják az értékes gyakorlati tapasztalatok sem.A mezőgazdasági ágazat irányítása sem tett meg mindent az utóbbi évtizedekbena megfelelőbb gazdálkodási feltételek megteremtése érdekében. A rendszerváltástkövető agrárátalakulást elsősorban politikai szempontoknak rendelték alá,aminek következtében értékes kapacitások (többek között humán erőforrás), vagyonokés lehetőségek mentek veszendőbe. Az egymást követő kormányok nemkövettek világos, egy irányba mutató agrárpolitikát, ezért a gazdasági szereplőkszinte mindvégig bizonytalanságban érezték magukat. Az EU csatlakozásra valófelkészülés hibákkal és mulasztásokkal volt terhes, ráadásul a csatlakozás előttiidőszakban hirtelen irányváltások is történtek.A nemzeti agrárirányítás gyorsan elhitette, hogy a fontos gazdasági döntésekBrüsszelben dőlnek el, ezért a döntések közvetítésén, az előírások betartatásán ésaz intézményrendszer gyors leépítésén kívül szinte nincs más teendőjük. Az oktatásiés kutatási intézmények defenzívába szorultak: a nemzetközileg is egyedülállóannagyszámú agrár-felsőoktatási és kutatási intézmény fokozatosan átprofilíroztamagát, ráadásul a végzett hallgatók egyre nagyobb számban helyezkednekel a mezőgazdaságtól biztonságos távolságban lévő munkahelyeken. A képzésirendszer átalakítása, az úgynevezett Bologna-folyamat sem hozott ebben változást:a korábbi vállalatgazdasági típusú képzés eltűnt a képzési palettáról, és mamár csak vidékfejlesztő agrármérnökként lehet végezni alapszinten. Az általánosgazdálkodás és menedzsment szakon végzettektől – mezőgazdasági ismeretek hiányában– nem várható el, hogy a mezőgazdasági vállalkozásokat erősítsék.A vizsgálatok eredményei azokat a vélekedéseket erősítik, hogy a magyar mezőgazdaság rendszerének egésze jelentős korrekcióra szorul. A továbbra is nélkülözhetetlen(és hiányzó) nemzeti agrárstratégia kidolgozása mellett az intézményrendszerátalakításánál érzékenyebben kellene figyelni a mezőgazdaság sajátosságaira.Továbbra is fontos egy megfelelően működő és szakmai szempontokatfigyelembe vevő szaktanácsadási rendszer kialakítása, a szakmai továbbképzéslehetőségének elősegítése. A képzést a tényleges igényekhez indokolt igazítani, ami elsősorban a szakképzések és a gazdálkodási-menedzsment ismeretekszerepének növelését kell, hogy jelentse. Az információhoz való hozzájutásban,más országokhoz hasonlóan, fokozottan kellene segíteni a vidéki térségeket, amelyeküzleti szempontok miatt kevésbé jutnak hozzá e lehetőségekhez. A finanszírozásterületén is sok a teendő, csakúgy mint a kooperációval kapcsolatos felfogásradikális megváltoztatásával, annak támogatásával kapcsolatosan. - Domestic farmers have not yet wholly re-assessed their past working practices: inthese days no one can carry on practicing agricultural operations without being awareof the slightest tendencies and movements in markets. Production structure, species,technology, produce quality, cooperation structure all need to be continuallymonitored and production programs have to be modified according to changingconditions. For this planning is the best instrument, that is the development of appropriatestrategies. Decisions about marketing and merchandising outlets are a part ofplanning and it is increasingly difficult to imagine that in the present competitiveenvironment these can be made by individual farmers. The prevailing practice offarms financing, that is an emphasis on self financing, also indicate a firm adherenceto traditions. Changing this practice would require a significant improvement of creditconditions. None of these reforms can be achieved without better training, up-to-dateskills and levels of information. Acquired skills may quickly fade and even valuablepractical experience cannot compensate for out of date skills.The political management of agricultural sector in the past decades did less thaneverything for the maintenance of adequate conditions for farming. The reforms followingthe change of political regime were subjected to political ideas that lead to losses invaluable capacities (human resources amongst others), resources and opportunities.Subsequent governments did not put forward consistent, unambiguous agriculturalpolicies, therefore entrepreneurs in the farming sector felt a lack of security all the time.Many mistakes and omissions were made during the period of preparation for EUmembership, towards the end of which some policies were even suddenly reversed.National agricultural policy makers have quickly adopted a belief that all importanteconomic decisions are made in Brussels, therefore they have no other task thancommunicating decisions, policing directives and a rapid dismantling national institutions.Educational and research establishments found themselves also on the defensive: manyinternationally unique agricultural university departments and research institutes reprofiledtheir activities and their graduates in increasing numbers found jobs in workplacessecurely away from agriculture. The transformation of training system according to the socalled Bologna process did not bring about the desirable change either: earlier trainingprograms such as for company economists disappeared altogether, leaving just a basicagricultural engineering for land development as the sole available program. Graduates ofgeneral farming and farm management without much agricultural science training cannotbe expected to be of much help for agricultural enterprises.The outcome of our investigations reinforces the opinion that a very significantpart of the Hungarian farming system needs to be corrected. Apart from initiating anessential (and lacking) national agricultural strategy, it will be necessary to observemore sensitively the peculiarities of agriculture when reforming the institutionalsystem. The establishment of a system of adequately functioning consultancies foradvising in technical and scientific matters and facilitating further professionaltraining is still an important task. Training should be organised according to actualrequirements, enhancing primarily professional and farm management skills. As inother states country areas poorly served due to business considerations should beaided in acquiring information. There is also a lot to do in the field of financing aswell as in changing attitudes concerni</description><subject>Agribusiness</subject><subject>cooperation</subject><subject>economics</subject><subject>EU comparisons</subject><subject>EU összehasonlításmanagement</subject><subject>Farm Management</subject><subject>finance</subject><subject>finanszírozás</subject><subject>gazdálkodás</subject><subject>kooperáció</subject><subject>menedzsment</subject><subject>Risk and Uncertainty</subject><issn>0046-5518</issn><fulltext>true</fulltext><rsrctype>article</rsrctype><creationdate>2007</creationdate><recordtype>article</recordtype><recordid>eNpjYeA0MDAx0zU1NbTgYOAtLs5MMjCwMDA3NDQ25GQIcVTwcIxy9FTwdY06OsHdMcrFMfhwo7unQtjhRh8fRx9v_6jDjcH-3kB5P1eXqGAgFeLlquAaGnR4cgBQ2-FpwcFRrh6Owf5-Pod7Q4BqnRz9eBhY0xJzilN5oTQ3g6yba4izh25aYn58YnpRZnF8aLCRgaGZkaGpsZGlMSF5AFuMOMQ</recordid><startdate>2007</startdate><enddate>2007</enddate><creator>Szekely, Csaba</creator><creator>Palinkas, Peter</creator><scope>FBQ</scope></search><sort><creationdate>2007</creationdate><title>A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN</title><author>Szekely, Csaba ; Palinkas, Peter</author></sort><facets><frbrtype>5</frbrtype><frbrgroupid>cdi_FETCH-fao_agris_US20162153293</frbrgroupid><rsrctype>articles</rsrctype><prefilter>articles</prefilter><language>hun</language><creationdate>2007</creationdate><topic>Agribusiness</topic><topic>cooperation</topic><topic>economics</topic><topic>EU comparisons</topic><topic>EU összehasonlításmanagement</topic><topic>Farm Management</topic><topic>finance</topic><topic>finanszírozás</topic><topic>gazdálkodás</topic><topic>kooperáció</topic><topic>menedzsment</topic><topic>Risk and Uncertainty</topic><toplevel>peer_reviewed</toplevel><toplevel>online_resources</toplevel><creatorcontrib>Szekely, Csaba</creatorcontrib><creatorcontrib>Palinkas, Peter</creatorcontrib><collection>AGRIS</collection></facets><delivery><delcategory>Remote Search Resource</delcategory><fulltext>fulltext</fulltext></delivery><addata><au>Szekely, Csaba</au><au>Palinkas, Peter</au><format>journal</format><genre>article</genre><ristype>JOUR</ristype><atitle>A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN</atitle><date>2007</date><risdate>2007</risdate><issn>0046-5518</issn><abstract>Az Európai Unió versenykörnyezete a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásánakszínvonalát tekintve is megközelítően azonos feltételeket kíván meg az egyes országok gazdasági szereplőitől. Ebben a tekintetben a magyar gazdaságok – rövid, másfél évtizedes múltjuk következtében – sok szempontból hátrányosabb helyzetűek a régebbi tagállamok gazdaságaihoz, és részben az egy időben csatlakozott országok mezőgazdasági vállalkozásaihoz képest, annak ellenére, hogy a „nagyüzemi” gazdálkodás időszakában még sok helyen mintának tekintették mezőgazdasági üzemeink gazdálkodási, szervezési gyakorlatát. A tervezés, szervezés,gazdálkodás magas színvonala a múltban gyökerezett és folyamatosan megújult: több évszázadra vezethető vissza a gazdálkodással foglalkozó tudomány, a mezőgazdasági üzemtan, amelynek neves hazai képviselői gondoskodtak a tudományfejlesztéséről és gyakorlati elterjesztéséről.Egy a közelmúltban elvégzett nemzetközi felmérés és vizsgálat1 eredményeimégis riasztó képet festenek a magyar mezőgazdasági vállalkozások menedzseléséről, gazdálkodásáról. Az EU tagországok mezőgazdasági kockázat menedzsmentmódszereinekkorszerűsítésére irányuló kutatásban a szerzők – a kockázatkezelésmódszerei között – olyan kérdésekre is válaszokat vártak, amelyek a gazdálkodóktervezési, szervezési, marketing és finanszírozási gyakorlatára vonatkoztak. Azösszehasonlításban ugyan csak öt tagország (Hollandia, Lengyelország, Magyarország,Németország, Spanyolország) 200-200 gazdaságának részletes kérdőíves felmérésetörtént meg, mégis számos tanulsággal szolgálhat a gazdálkodási színvonalravonatkozó kérdések kiértékelése, elemzése. Tanulmányunkat elsősorban tájékoztatókezdeményezésnek, vitairatnak szánjuk, mivel az okok feltárásához és afelmerült problémák megoldásához sok, a szakmában, a gyakorlatban, a kutatásbanés az oktatásban tevékenykedő szakember véleményének megismerésére, következtetéseireés javaslataira van szükség.A felmérés az adott ország mezőgazdasági vállalkozóinak, farmereinek csakegy jól meghatározható, de ugyanakkor fontosnak tekinthető körét érintette. Nemkerültek be a vizsgálatba a megélhetési szint alatti, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységetfeltehetően kényszerből választó gazdálkodók. Ennek ellenére olyan összefüggések kerültek számszerűsítésre, amelyek legalábbis megkérdőjelezik a hazaimezőgazdasági vállalkozások gazdasági versenyképességét. (Még akkor is, haaz átlagszámok mögött elég jelentős eltérések, szóródás tapasztalható.) Ez a kritikamind a gazdálkodók felkészültségére, a menedzsmentmunka színvonalára, mindpedig a nemzeti intézmények működésének hatékonyságára vonatkozik.A hazai gazdálkodók még nem értékelték át egészen a korábbi gyakorlatot: a piacrezdüléseinek, tendenciáinak alapos ismerete és figyelembe vétele nélkül ma márnem lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni. A termelési struktúrát, a fajtákat,a technológiát, a termékek minőségét, az együttműködések rendszerét folyamatosanvizsgálni szükséges, és a termelési programokat a változó feltételeknek megfelelőencélszerű módosítani. Ennek legfőbb eszköze a tervezés, illetőleg a megfelelő stratégiákkidolgozása. Ennek része az értékesítésről, az értékesítési csatornákról való döntés,ami a mai versenykörülmények között egyre kevésbé képzelhető el csak egyénikezdeményezésekkel. Ugyancsak a hagyományokhoz való ragaszkodásra utal a gazdaságokfinanszírozási gyakorlata, a saját források kiemelt szerepe. Ennek megváltoztatásáhozugyanakkor a hitelhez való jutás feltételrendszerét is lényegesen javítanikellene. Mindezek a változások elképzelhetetlenek jobb képzettség, korszerű szakismeretek,aktuális információk megszerzése nélkül. A megszerzett tudás gyorsanelévül, és azt nem pótolhatják az értékes gyakorlati tapasztalatok sem.A mezőgazdasági ágazat irányítása sem tett meg mindent az utóbbi évtizedekbena megfelelőbb gazdálkodási feltételek megteremtése érdekében. A rendszerváltástkövető agrárátalakulást elsősorban politikai szempontoknak rendelték alá,aminek következtében értékes kapacitások (többek között humán erőforrás), vagyonokés lehetőségek mentek veszendőbe. Az egymást követő kormányok nemkövettek világos, egy irányba mutató agrárpolitikát, ezért a gazdasági szereplőkszinte mindvégig bizonytalanságban érezték magukat. Az EU csatlakozásra valófelkészülés hibákkal és mulasztásokkal volt terhes, ráadásul a csatlakozás előttiidőszakban hirtelen irányváltások is történtek.A nemzeti agrárirányítás gyorsan elhitette, hogy a fontos gazdasági döntésekBrüsszelben dőlnek el, ezért a döntések közvetítésén, az előírások betartatásán ésaz intézményrendszer gyors leépítésén kívül szinte nincs más teendőjük. Az oktatásiés kutatási intézmények defenzívába szorultak: a nemzetközileg is egyedülállóannagyszámú agrár-felsőoktatási és kutatási intézmény fokozatosan átprofilíroztamagát, ráadásul a végzett hallgatók egyre nagyobb számban helyezkednekel a mezőgazdaságtól biztonságos távolságban lévő munkahelyeken. A képzésirendszer átalakítása, az úgynevezett Bologna-folyamat sem hozott ebben változást:a korábbi vállalatgazdasági típusú képzés eltűnt a képzési palettáról, és mamár csak vidékfejlesztő agrármérnökként lehet végezni alapszinten. Az általánosgazdálkodás és menedzsment szakon végzettektől – mezőgazdasági ismeretek hiányában– nem várható el, hogy a mezőgazdasági vállalkozásokat erősítsék.A vizsgálatok eredményei azokat a vélekedéseket erősítik, hogy a magyar mezőgazdaság rendszerének egésze jelentős korrekcióra szorul. A továbbra is nélkülözhetetlen(és hiányzó) nemzeti agrárstratégia kidolgozása mellett az intézményrendszerátalakításánál érzékenyebben kellene figyelni a mezőgazdaság sajátosságaira.Továbbra is fontos egy megfelelően működő és szakmai szempontokatfigyelembe vevő szaktanácsadási rendszer kialakítása, a szakmai továbbképzéslehetőségének elősegítése. A képzést a tényleges igényekhez indokolt igazítani, ami elsősorban a szakképzések és a gazdálkodási-menedzsment ismeretekszerepének növelését kell, hogy jelentse. Az információhoz való hozzájutásban,más országokhoz hasonlóan, fokozottan kellene segíteni a vidéki térségeket, amelyeküzleti szempontok miatt kevésbé jutnak hozzá e lehetőségekhez. A finanszírozásterületén is sok a teendő, csakúgy mint a kooperációval kapcsolatos felfogásradikális megváltoztatásával, annak támogatásával kapcsolatosan. - Domestic farmers have not yet wholly re-assessed their past working practices: inthese days no one can carry on practicing agricultural operations without being awareof the slightest tendencies and movements in markets. Production structure, species,technology, produce quality, cooperation structure all need to be continuallymonitored and production programs have to be modified according to changingconditions. For this planning is the best instrument, that is the development of appropriatestrategies. Decisions about marketing and merchandising outlets are a part ofplanning and it is increasingly difficult to imagine that in the present competitiveenvironment these can be made by individual farmers. The prevailing practice offarms financing, that is an emphasis on self financing, also indicate a firm adherenceto traditions. Changing this practice would require a significant improvement of creditconditions. None of these reforms can be achieved without better training, up-to-dateskills and levels of information. Acquired skills may quickly fade and even valuablepractical experience cannot compensate for out of date skills.The political management of agricultural sector in the past decades did less thaneverything for the maintenance of adequate conditions for farming. The reforms followingthe change of political regime were subjected to political ideas that lead to losses invaluable capacities (human resources amongst others), resources and opportunities.Subsequent governments did not put forward consistent, unambiguous agriculturalpolicies, therefore entrepreneurs in the farming sector felt a lack of security all the time.Many mistakes and omissions were made during the period of preparation for EUmembership, towards the end of which some policies were even suddenly reversed.National agricultural policy makers have quickly adopted a belief that all importanteconomic decisions are made in Brussels, therefore they have no other task thancommunicating decisions, policing directives and a rapid dismantling national institutions.Educational and research establishments found themselves also on the defensive: manyinternationally unique agricultural university departments and research institutes reprofiledtheir activities and their graduates in increasing numbers found jobs in workplacessecurely away from agriculture. The transformation of training system according to the socalled Bologna process did not bring about the desirable change either: earlier trainingprograms such as for company economists disappeared altogether, leaving just a basicagricultural engineering for land development as the sole available program. Graduates ofgeneral farming and farm management without much agricultural science training cannotbe expected to be of much help for agricultural enterprises.The outcome of our investigations reinforces the opinion that a very significantpart of the Hungarian farming system needs to be corrected. Apart from initiating anessential (and lacking) national agricultural strategy, it will be necessary to observemore sensitively the peculiarities of agriculture when reforming the institutionalsystem. The establishment of a system of adequately functioning consultancies foradvising in technical and scientific matters and facilitating further professionaltraining is still an important task. Training should be organised according to actualrequirements, enhancing primarily professional and farm management skills. As inother states country areas poorly served due to business considerations should beaided in acquiring information. There is also a lot to do in the field of financing aswell as in changing attitudes concerni</abstract></addata></record> |
| fulltext | fulltext |
| identifier | ISSN: 0046-5518 |
| ispartof | |
| issn | 0046-5518 |
| language | hun |
| recordid | cdi_fao_agris_US2016215329 |
| source | AgEcon |
| subjects | Agribusiness cooperation economics EU comparisons EU összehasonlításmanagement Farm Management finance finanszírozás gazdálkodás kooperáció menedzsment Risk and Uncertainty |
| title | A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN |
| url | https://sfx.bib-bvb.de/sfx_tum?ctx_ver=Z39.88-2004&ctx_enc=info:ofi/enc:UTF-8&ctx_tim=2025-02-12T01%3A10%3A28IST&url_ver=Z39.88-2004&url_ctx_fmt=infofi/fmt:kev:mtx:ctx&rfr_id=info:sid/primo.exlibrisgroup.com:primo3-Article-fao&rft_val_fmt=info:ofi/fmt:kev:mtx:journal&rft.genre=article&rft.atitle=A%20HAZAI%20MEZ%C5%90GAZDAS%C3%81GI%20V%C3%81LLALKOZ%C3%81SOK%20MENEDZSMENTJE%20EUR%C3%93PAI%20%C3%96SSZEHASONL%C3%8DT%C3%81SBAN&rft.au=Szekely,%20Csaba&rft.date=2007&rft.issn=0046-5518&rft_id=info:doi/&rft_dat=%3Cfao%3EUS2016215329%3C/fao%3E%3Curl%3E%3C/url%3E&disable_directlink=true&sfx.directlink=off&sfx.report_link=0&rft_id=info:oai/&rft_id=info:pmid/&rfr_iscdi=true |