A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK MENEDZSMENTJE EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

Az Európai Unió versenykörnyezete a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásánakszínvonalát tekintve is megközelítően azonos feltételeket kíván meg az egyes országok gazdasági szereplőitől. Ebben a tekintetben a magyar gazdaságok – rövid, másfél évtizedes múltjuk következtében – sok szempontból hátrányosabb helyzetűek a régebbi tagállamok gazdaságaihoz, és részben az egy időben csatlakozott országok mezőgazdasági vállalkozásaihoz képest, annak ellenére, hogy a „nagyüzemi” gazdálkodás időszakában még sok helyen mintának tekintették mezőgazdasági üzemeink gazdálkodási, szervezési gyakorlatát. A tervezés, szervezés,gazdálkodás magas színvonala a múltban gyökerezett és folyamatosan megújult: több évszázadra vezethető vissza a gazdálkodással foglalkozó tudomány, a mezőgazdasági üzemtan, amelynek neves hazai képviselői gondoskodtak a tudományfejlesztéséről és gyakorlati elterjesztéséről.Egy a közelmúltban elvégzett nemzetközi felmérés és vizsgálat1 eredményeimégis riasztó képet festenek a magyar mezőgazdasági vállalkozások menedzseléséről, gazdálkodásáról. Az EU tagországok mezőgazdasági kockázat menedzsmentmódszereinekkorszerűsítésére irányuló kutatásban a szerzők – a kockázatkezelésmódszerei között – olyan kérdésekre is válaszokat vártak, amelyek a gazdálkodóktervezési, szervezési, marketing és finanszírozási gyakorlatára vonatkoztak. Azösszehasonlításban ugyan csak öt tagország (Hollandia, Lengyelország, Magyarország,Németország, Spanyolország) 200-200 gazdaságának részletes kérdőíves felmérésetörtént meg, mégis számos tanulsággal szolgálhat a gazdálkodási színvonalravonatkozó kérdések kiértékelése, elemzése. Tanulmányunkat elsősorban tájékoztatókezdeményezésnek, vitairatnak szánjuk, mivel az okok feltárásához és afelmerült problémák megoldásához sok, a szakmában, a gyakorlatban, a kutatásbanés az oktatásban tevékenykedő szakember véleményének megismerésére, következtetéseireés javaslataira van szükség.A felmérés az adott ország mezőgazdasági vállalkozóinak, farmereinek csakegy jól meghatározható, de ugyanakkor fontosnak tekinthető körét érintette. Nemkerültek be a vizsgálatba a megélhetési szint alatti, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységetfeltehetően kényszerből választó gazdálkodók. Ennek ellenére olyan összefüggések kerültek számszerűsítésre, amelyek legalábbis megkérdőjelezik a hazaimezőgazdasági vállalkozások gazdasági versenyképességét. (Még akkor is, haaz átlagszámok mögött elég jelentős eltérések, szóródás tapasztalható.) Ez a kritikamind a gazdálko