A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében
Tartalom ◊ I. A CSALÁDOM ANYANYELVE ◊ 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ◊ 1.1. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai - nagyapám és édesapám nyelve ◊ 1.2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai ◊ 1.3. A fonémarendszerre a rövid tendencia jellemző ◊ 1.4. A mássalhangzó-rendszerben való eltérések...
Gespeichert in:
| 1. Verfasser: | |
|---|---|
| Format: | Web Resource |
| Sprache: | hun |
| Schlagworte: | |
| Online-Zugang: | Volltext bestellen |
| Tags: |
Tag hinzufügen
Keine Tags, Fügen Sie den ersten Tag hinzu!
|
| container_end_page | |
|---|---|
| container_issue | |
| container_start_page | |
| container_title | |
| container_volume | |
| creator | Zágorec-Csuka Judit |
| description | Tartalom ◊ I. A CSALÁDOM ANYANYELVE ◊ 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ◊ 1.1. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai - nagyapám és édesapám nyelve ◊ 1.2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai ◊ 1.3. A fonémarendszerre a rövid tendencia jellemző ◊ 1.4. A mássalhangzó-rendszerben való eltérések ◊ 1.5. Alaktani sajátosságok ◊ 2. AZ IRODALMI NYELV SAJÁTOSSÁGAI ZÁGOREC-CSUKA JUDIT KÖLTÉSZETÉBEN ◊ 2.1. Az író nyelve és egyéni stílusa ◊ 2.2. Recenziók, vélemények Zágorec-Csuka Judit költészetéről ◊ 2.2.1. Gondolatok a Viharverten című kötetről (1997) ◊ 2.2.2. Gondolatok a Kiűzve az Édenből (2003) című kötetről ◊ 2.3. A költői szóhangulat kérdése ◊ 2.3.1. A szavak fogalmi tartalma mint a szóhangulat forrása ◊ 3. GYERMEKEIM NYELVE - NYELVI ESZMÉLKEDÉSÜK TÖRTÉNETE ◊ 3.1. Gyermekeim beszédének kialakulása ◊ 3.1.1. Hangok, hangkapcsolódások a gyermeki beszédben ◊ 3.1.2. A szavak kiszabadulnak a gagyogásból ◊ 3.1.3. Az egyszavas mondatok gyermekeim beszédében ◊ 3.2. A beszédfejlődés fordulata ◊ 3.3. A hangok, hangkapcsolódások elsajátítása ◊ 3.4. A szótagok a szavak képzésében ◊ 3.5. A szófajok váltakozása ◊ 3.6. A jelkettőzés ◊ 3.7. A szókincs ◊ 3.7.1. A kétnyelvűség szükségszerű, de a keveréknyelvűség gyengíti az anyanyelvet ◊ 3.8. Beszédszituációk anyanyelvi példák alapján ◊ 3.9. Az irodalmi pályamunkák hibái ◊ 3.9.1. Helytelen kifejezések, nyelvhelyességi hibák ◊ 3.9.2. Nyelvjárási és köznyelvi formájú szavak keveredése a nyelvhasználatban ◊ 3.9.3. Olyan szavak használata, melyeknek jelentése eltér a köznyelvi használattól ◊ 3.9.4. Gyermekeim nyelvi identitása ◊ 4. A TÖBBNYELVŰSÉG ÉS A MI KÉTNYELVŰSÉGÜNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ◊ 4.1. Miért alakult ki a többnyelvűség? ◊ 4.2. Az anyanyelv megőrzése, váltása és halála ◊ 4.3. Kétnyelvű oktatási programok ◊ 4.4. Viták a kétnyelvűségről ◊ 4.5. A muravidéki magyarság nyelvtörténeti folyamatai ◊ 4.6. A mi kétnyelvűségünk a Muravidéken - helyzetkép ◊ 4.6.1. A kétnyelvű oktatás modellje a Muravidéken ◊ 4.6.2. Minőségi változás az oktatásban ◊ 4.6.3. Milyen legyen a kétnyelvű oktatási modell? ◊ 4.6.4. A kétnyelvű oktatási modell előnyeiről ◊ 4.6.5. A kétnyelvű oktatási modell hátrányairól ◊ 4.6.6. A muravidéki magyarság csökkenésének okai, amelyek kihatottak a magyar nemzetiség nyelvvesztésére is ◊ 4.7. Szükséges-e egy európai uniós nyelvstratégia? ◊ 4.8. Az európai uniós tapasztalatok ◊ 4.9. A kisebbségi anyanyelvi oktatás az Európai Unió régióiban ◊ 5. ÖSSZEGZÉS - LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ◊ II. MITŐL FÜGG A MURAVIDÉKI MAGYAROK |
| format | Web Resource |
| fullrecord | <record><control><sourceid>europeana_1GC</sourceid><recordid>TN_cdi_europeana_collections_92006_BibliographicResource_1000095232626</recordid><sourceformat>XML</sourceformat><sourcesystem>PC</sourcesystem><sourcerecordid>92006_BibliographicResource_1000095232626</sourcerecordid><originalsourceid>FETCH-europeana_collections_92006_BibliographicResource_10000952326263</originalsourceid><addsrcrecordid>eNqtjD0OgjAYQFkcjHqHXsAESyRh9I84G_fmo3zil5aWtIWE4zByB7deTAaP4MtL3vbWyfXEpAcdp9q2DMy4iHpABqztHQxUx1kRa6EZwVnFqEYTKMTJAwvxo1ycKzTbZPUC7XH36yYpy9vzct9j72yHYEBIqzXKQNZ4UfA0zcWZKk22cdC9ST7Q295JFId0oTjyjOc8z_42-gIJiVG9</addsrcrecordid><sourcetype>Aggregation Database</sourcetype><iscdi>true</iscdi><recordtype>web_resource</recordtype></control><display><type>web_resource</type><title>A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében</title><source>Europeana Collections</source><creator>Zágorec-Csuka Judit</creator><creatorcontrib>Zágorec-Csuka Judit</creatorcontrib><description>Tartalom ◊ I. A CSALÁDOM ANYANYELVE ◊ 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ◊ 1.1. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai - nagyapám és édesapám nyelve ◊ 1.2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai ◊ 1.3. A fonémarendszerre a rövid tendencia jellemző ◊ 1.4. A mássalhangzó-rendszerben való eltérések ◊ 1.5. Alaktani sajátosságok ◊ 2. AZ IRODALMI NYELV SAJÁTOSSÁGAI ZÁGOREC-CSUKA JUDIT KÖLTÉSZETÉBEN ◊ 2.1. Az író nyelve és egyéni stílusa ◊ 2.2. Recenziók, vélemények Zágorec-Csuka Judit költészetéről ◊ 2.2.1. Gondolatok a Viharverten című kötetről (1997) ◊ 2.2.2. Gondolatok a Kiűzve az Édenből (2003) című kötetről ◊ 2.3. A költői szóhangulat kérdése ◊ 2.3.1. A szavak fogalmi tartalma mint a szóhangulat forrása ◊ 3. GYERMEKEIM NYELVE - NYELVI ESZMÉLKEDÉSÜK TÖRTÉNETE ◊ 3.1. Gyermekeim beszédének kialakulása ◊ 3.1.1. Hangok, hangkapcsolódások a gyermeki beszédben ◊ 3.1.2. A szavak kiszabadulnak a gagyogásból ◊ 3.1.3. Az egyszavas mondatok gyermekeim beszédében ◊ 3.2. A beszédfejlődés fordulata ◊ 3.3. A hangok, hangkapcsolódások elsajátítása ◊ 3.4. A szótagok a szavak képzésében ◊ 3.5. A szófajok váltakozása ◊ 3.6. A jelkettőzés ◊ 3.7. A szókincs ◊ 3.7.1. A kétnyelvűség szükségszerű, de a keveréknyelvűség gyengíti az anyanyelvet ◊ 3.8. Beszédszituációk anyanyelvi példák alapján ◊ 3.9. Az irodalmi pályamunkák hibái ◊ 3.9.1. Helytelen kifejezések, nyelvhelyességi hibák ◊ 3.9.2. Nyelvjárási és köznyelvi formájú szavak keveredése a nyelvhasználatban ◊ 3.9.3. Olyan szavak használata, melyeknek jelentése eltér a köznyelvi használattól ◊ 3.9.4. Gyermekeim nyelvi identitása ◊ 4. A TÖBBNYELVŰSÉG ÉS A MI KÉTNYELVŰSÉGÜNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ◊ 4.1. Miért alakult ki a többnyelvűség? ◊ 4.2. Az anyanyelv megőrzése, váltása és halála ◊ 4.3. Kétnyelvű oktatási programok ◊ 4.4. Viták a kétnyelvűségről ◊ 4.5. A muravidéki magyarság nyelvtörténeti folyamatai ◊ 4.6. A mi kétnyelvűségünk a Muravidéken - helyzetkép ◊ 4.6.1. A kétnyelvű oktatás modellje a Muravidéken ◊ 4.6.2. Minőségi változás az oktatásban ◊ 4.6.3. Milyen legyen a kétnyelvű oktatási modell? ◊ 4.6.4. A kétnyelvű oktatási modell előnyeiről ◊ 4.6.5. A kétnyelvű oktatási modell hátrányairól ◊ 4.6.6. A muravidéki magyarság csökkenésének okai, amelyek kihatottak a magyar nemzetiség nyelvvesztésére is ◊ 4.7. Szükséges-e egy európai uniós nyelvstratégia? ◊ 4.8. Az európai uniós tapasztalatok ◊ 4.9. A kisebbségi anyanyelvi oktatás az Európai Unió régióiban ◊ 5. ÖSSZEGZÉS - LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ◊ II. MITŐL FÜGG A MURAVIDÉKI MAGYAROK IDENTITÁSA? ◊ 1. MAGYAR IDENTITÁS A MURAVIDÉKEN ◊ 1.1. Útkeresés az Európai Unió lehetőségei és útvesztői között ◊ 1.1.1. Milyen történelmi struktúrákban nyilvánul meg a muravidéki magyarság identitása? ◊ 1.1.2. Az 1920 előtti korszak ◊ 1.1.3. Az 1920 utáni, vagyis a két világháború közötti korszak ◊ 1.1.4. 1941-1945 - a visszacsatolás időszaka ◊ 1.1.5. 1945-1991, a folytatódó jugoszláv uralom Szlovénia megalakulásáig ◊ 2. MAGYAROK AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÉNIÁBAN 1991 UTÁN ◊ 2.1. Intézményesülés ◊ 3. SZAKMAI FELISMERÉSEK, REGIONÁLIS KULTÚRÁK ÉS STRUKTÚRÁK KÖZEGE ◊ 3.1. Önszervezési formák, érdekképviselet, önkormányzat ◊ 3.2. Oktatási intézmények ◊ 3.3. Tudományos fórumok ◊ 3.4. Multikulturalitás - közös intézmények, szlovén-magyar projektek, a lendvai Művelődési Otthon (2004-től) ◊ 4. MILYEN FILOZÓFIAI BEÁLLÍTOTTSÁGOK, KONSTRUKCIÓK JELLEMZIK AZ ÉRTELMISÉGIEK GONDOLKODÁSÁT? ◊ 4.1. Posztmodern vagy klasszikus gondolkodási struktúra ◊ 4.2. A közösség kollektív tapasztalatai - vonzódás a lokális, regionális kultúrkörökhöz, közösségekhez ◊ 4.3. Az irodalomban megjelenő szellemiség ◊ 4.4. Milyen a gondolkodásmódunk: demokratikus, nacionalista, patrióta, kozmopolita? ◊ 5. MILYEN AZ ÉLETVILÁGUNK? ◊ 5.1. Milyen a jövőképünk az EU keretein belül? ◊ 6. ÖSSZEGZÉS ◊ MEGMARADNI - ANYANYELVEN (Székely András Bertalan) ◊ IRODALOM
Tartalom ◊ I. A CSALÁDOM ANYANYELVE ◊ 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ◊ 1.1. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai - nagyapám és édesapám nyelve ◊ 1.2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai ◊ 1.3. A fonémarendszerre a rövid tendencia jellemző ◊ 1.4. A mássalhangzó-rendszerben való eltérések ◊ 1.5. Alaktani sajátosságok ◊ 2. AZ IRODALMI NYELV SAJÁTOSSÁGAI ZÁGOREC-CSUKA JUDIT KÖLTÉSZETÉBEN ◊ 2.1. Az író nyelve és egyéni stílusa ◊ 2.2. Recenziók, vélemények Zágorec-Csuka Judit költészetéről ◊ 2.2.1. Gondolatok a Viharverten című kötetről (1997) ◊ 2.2.2. Gondolatok a Kiűzve az Édenből (2003) című kötetről ◊ 2.3. A költői szóhangulat kérdése ◊ 2.3.1. A szavak fogalmi tartalma mint a szóhangulat forrása ◊ 3. GYERMEKEIM NYELVE - NYELVI ESZMÉLKEDÉSÜK TÖRTÉNETE ◊ 3.1. Gyermekeim beszédének kialakulása ◊ 3.1.1. Hangok, hangkapcsolódások a gyermeki beszédben ◊ 3.1.2. A szavak kiszabadulnak a gagyogásból ◊ 3.1.3. Az egyszavas mondatok gyermekeim beszédében ◊ 3.2. A beszédfejlődés fordulata ◊ 3.3. A hangok, hangkapcsolódások elsajátítása ◊ 3.4. A szótagok a szavak képzésében ◊ 3.5. A szófajok váltakozása ◊ 3.6. A jelkettőzés ◊ 3.7. A szókincs ◊ 3.7.1. A kétnyelvűség szükségszerű, de a keveréknyelvűség gyengíti az anyanyelvet ◊ 3.8. Beszédszituációk anyanyelvi példák alapján ◊ 3.9. Az irodalmi pályamunkák hibái ◊ 3.9.1. Helytelen kifejezések, nyelvhelyességi hibák ◊ 3.9.2. Nyelvjárási és köznyelvi formájú szavak keveredése a nyelvhasználatban ◊ 3.9.3. Olyan szavak használata, melyeknek jelentése eltér a köznyelvi használattól ◊ 3.9.4. Gyermekeim nyelvi identitása ◊ 4. A TÖBBNYELVŰSÉG ÉS A MI KÉTNYELVŰSÉGÜNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ◊ 4.1. Miért alakult ki a többnyelvűség? ◊ 4.2. Az anyanyelv megőrzése, váltása és halála ◊ 4.3. Kétnyelvű oktatási programok ◊ 4.4. Viták a kétnyelvűségről ◊ 4.5. A muravidéki magyarság nyelvtörténeti folyamatai ◊ 4.6. A mi kétnyelvűségünk a Muravidéken - helyzetkép ◊ 4.6.1. A kétnyelvű oktatás modellje a Muravidéken ◊ 4.6.2. Minőségi változás az oktatásban ◊ 4.6.3. Milyen legyen a kétnyelvű oktatási modell? ◊ 4.6.4. A kétnyelvű oktatási modell előnyeiről ◊ 4.6.5. A kétnyelvű oktatási modell hátrányairól ◊ 4.6.6. A muravidéki magyarság csökkenésének okai, amelyek kihatottak a magyar nemzetiség nyelvvesztésére is ◊ 4.7. Szükséges-e egy európai uniós nyelvstratégia? ◊ 4.8. Az európai uniós tapasztalatok ◊ 4.9. A kisebbségi anyanyelvi oktatás az Európai Unió régióiban ◊ 5. ÖSSZEGZÉS - LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ◊ II. MITŐL FÜGG A MURAVIDÉKI MAGYAROK IDENTITÁSA? ◊ 1. MAGYAR IDENTITÁS A MURAVIDÉKEN ◊ 1.1. Útkeresés az Európai Unió lehetőségei és útvesztői között ◊ 1.1.1. Milyen történelmi struktúrákban nyilvánul meg a muravidéki magyarság identitása? ◊ 1.1.2. Az 1920 előtti korszak ◊ 1.1.3. Az 1920 utáni, vagyis a két világháború közötti korszak ◊ 1.1.4. 1941-1945 - a visszacsatolás időszaka ◊ 1.1.5. 1945-1991, a folytatódó jugoszláv uralom Szlovénia megalakulásáig ◊ 2. MAGYAROK AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÉNIÁBAN 1991 UTÁN ◊ 2.1. Intézményesülés ◊ 3. SZAKMAI FELISMERÉSEK, REGIONÁLIS KULTÚRÁK ÉS STRUKTÚRÁK KÖZEGE ◊ 3.1. Önszervezési formák, érdekképviselet, önkormányzat ◊ 3.2. Oktatási intézmények ◊ 3.3. Tudományos fórumok ◊ 3.4. Multikulturalitás - közös intézmények, szlovén-magyar projektek, a lendvai Művelődési Otthon (2004-től) ◊ 4. MILYEN FILOZÓFIAI BEÁLLÍTOTTSÁGOK, KONSTRUKCIÓK JELLEMZIK AZ ÉRTELMISÉGIEK GONDOLKODÁSÁT? ◊ 4.1. Posztmodern vagy klasszikus gondolkodási struktúra ◊ 4.2. A közösség kollektív tapasztalatai - vonzódás a lokális, regionális kultúrkörökhöz, közösségekhez ◊ 4.3. Az irodalomban megjelenő szellemiség ◊ 4.4. Milyen a gondolkodásmódunk: demokratikus, nacionalista, patrióta, kozmopolita? ◊ 5. MILYEN AZ ÉLETVILÁGUNK? ◊ 5.1. Milyen a jövőképünk az EU keretein belül? ◊ 6. ÖSSZEGZÉS ◊ MEGMARADNI - ANYANYELVEN (Székely András Bertalan) ◊ IRODALOM</description><language>hun</language><subject>anyanyelv ; assimilation ; asszimiláció ; child language ; gyermeknyelv ; határon túli magyarság ; irodalmi nyelv ; kisebbség ; kétnyelvűség ; literary language ; Muravids ; Muravidék ; nemzetiségi identitás ; nyelvhasználat ; nyelvjárás ; Szlovénia</subject><oa>free_for_read</oa><woscitedreferencessubscribed>false</woscitedreferencessubscribed></display><links><openurl>$$Topenurl_article</openurl><openurlfulltext>$$Topenurlfull_article</openurlfulltext><thumbnail>$$Tsyndetics_thumb_exl</thumbnail><linktohtml>$$Uhttps://data.europeana.eu/item/92006/BibliographicResource_1000095232626$$EHTML$$P50$$Geuropeana$$Hfree_for_read</linktohtml><link.rule.ids>776,38494,75918</link.rule.ids><linktorsrc>$$Uhttps://data.europeana.eu/item/92006/BibliographicResource_1000095232626$$EView_record_in_Europeana$$FView_record_in_$$GEuropeana$$Hfree_for_read</linktorsrc></links><search><creatorcontrib>Zágorec-Csuka Judit</creatorcontrib><title>A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében</title><description>Tartalom ◊ I. A CSALÁDOM ANYANYELVE ◊ 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ◊ 1.1. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai - nagyapám és édesapám nyelve ◊ 1.2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai ◊ 1.3. A fonémarendszerre a rövid tendencia jellemző ◊ 1.4. A mássalhangzó-rendszerben való eltérések ◊ 1.5. Alaktani sajátosságok ◊ 2. AZ IRODALMI NYELV SAJÁTOSSÁGAI ZÁGOREC-CSUKA JUDIT KÖLTÉSZETÉBEN ◊ 2.1. Az író nyelve és egyéni stílusa ◊ 2.2. Recenziók, vélemények Zágorec-Csuka Judit költészetéről ◊ 2.2.1. Gondolatok a Viharverten című kötetről (1997) ◊ 2.2.2. Gondolatok a Kiűzve az Édenből (2003) című kötetről ◊ 2.3. A költői szóhangulat kérdése ◊ 2.3.1. A szavak fogalmi tartalma mint a szóhangulat forrása ◊ 3. GYERMEKEIM NYELVE - NYELVI ESZMÉLKEDÉSÜK TÖRTÉNETE ◊ 3.1. Gyermekeim beszédének kialakulása ◊ 3.1.1. Hangok, hangkapcsolódások a gyermeki beszédben ◊ 3.1.2. A szavak kiszabadulnak a gagyogásból ◊ 3.1.3. Az egyszavas mondatok gyermekeim beszédében ◊ 3.2. A beszédfejlődés fordulata ◊ 3.3. A hangok, hangkapcsolódások elsajátítása ◊ 3.4. A szótagok a szavak képzésében ◊ 3.5. A szófajok váltakozása ◊ 3.6. A jelkettőzés ◊ 3.7. A szókincs ◊ 3.7.1. A kétnyelvűség szükségszerű, de a keveréknyelvűség gyengíti az anyanyelvet ◊ 3.8. Beszédszituációk anyanyelvi példák alapján ◊ 3.9. Az irodalmi pályamunkák hibái ◊ 3.9.1. Helytelen kifejezések, nyelvhelyességi hibák ◊ 3.9.2. Nyelvjárási és köznyelvi formájú szavak keveredése a nyelvhasználatban ◊ 3.9.3. Olyan szavak használata, melyeknek jelentése eltér a köznyelvi használattól ◊ 3.9.4. Gyermekeim nyelvi identitása ◊ 4. A TÖBBNYELVŰSÉG ÉS A MI KÉTNYELVŰSÉGÜNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ◊ 4.1. Miért alakult ki a többnyelvűség? ◊ 4.2. Az anyanyelv megőrzése, váltása és halála ◊ 4.3. Kétnyelvű oktatási programok ◊ 4.4. Viták a kétnyelvűségről ◊ 4.5. A muravidéki magyarság nyelvtörténeti folyamatai ◊ 4.6. A mi kétnyelvűségünk a Muravidéken - helyzetkép ◊ 4.6.1. A kétnyelvű oktatás modellje a Muravidéken ◊ 4.6.2. Minőségi változás az oktatásban ◊ 4.6.3. Milyen legyen a kétnyelvű oktatási modell? ◊ 4.6.4. A kétnyelvű oktatási modell előnyeiről ◊ 4.6.5. A kétnyelvű oktatási modell hátrányairól ◊ 4.6.6. A muravidéki magyarság csökkenésének okai, amelyek kihatottak a magyar nemzetiség nyelvvesztésére is ◊ 4.7. Szükséges-e egy európai uniós nyelvstratégia? ◊ 4.8. Az európai uniós tapasztalatok ◊ 4.9. A kisebbségi anyanyelvi oktatás az Európai Unió régióiban ◊ 5. ÖSSZEGZÉS - LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ◊ II. MITŐL FÜGG A MURAVIDÉKI MAGYAROK IDENTITÁSA? ◊ 1. MAGYAR IDENTITÁS A MURAVIDÉKEN ◊ 1.1. Útkeresés az Európai Unió lehetőségei és útvesztői között ◊ 1.1.1. Milyen történelmi struktúrákban nyilvánul meg a muravidéki magyarság identitása? ◊ 1.1.2. Az 1920 előtti korszak ◊ 1.1.3. Az 1920 utáni, vagyis a két világháború közötti korszak ◊ 1.1.4. 1941-1945 - a visszacsatolás időszaka ◊ 1.1.5. 1945-1991, a folytatódó jugoszláv uralom Szlovénia megalakulásáig ◊ 2. MAGYAROK AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÉNIÁBAN 1991 UTÁN ◊ 2.1. Intézményesülés ◊ 3. SZAKMAI FELISMERÉSEK, REGIONÁLIS KULTÚRÁK ÉS STRUKTÚRÁK KÖZEGE ◊ 3.1. Önszervezési formák, érdekképviselet, önkormányzat ◊ 3.2. Oktatási intézmények ◊ 3.3. Tudományos fórumok ◊ 3.4. Multikulturalitás - közös intézmények, szlovén-magyar projektek, a lendvai Művelődési Otthon (2004-től) ◊ 4. MILYEN FILOZÓFIAI BEÁLLÍTOTTSÁGOK, KONSTRUKCIÓK JELLEMZIK AZ ÉRTELMISÉGIEK GONDOLKODÁSÁT? ◊ 4.1. Posztmodern vagy klasszikus gondolkodási struktúra ◊ 4.2. A közösség kollektív tapasztalatai - vonzódás a lokális, regionális kultúrkörökhöz, közösségekhez ◊ 4.3. Az irodalomban megjelenő szellemiség ◊ 4.4. Milyen a gondolkodásmódunk: demokratikus, nacionalista, patrióta, kozmopolita? ◊ 5. MILYEN AZ ÉLETVILÁGUNK? ◊ 5.1. Milyen a jövőképünk az EU keretein belül? ◊ 6. ÖSSZEGZÉS ◊ MEGMARADNI - ANYANYELVEN (Székely András Bertalan) ◊ IRODALOM
Tartalom ◊ I. A CSALÁDOM ANYANYELVE ◊ 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ◊ 1.1. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai - nagyapám és édesapám nyelve ◊ 1.2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai ◊ 1.3. A fonémarendszerre a rövid tendencia jellemző ◊ 1.4. A mássalhangzó-rendszerben való eltérések ◊ 1.5. Alaktani sajátosságok ◊ 2. AZ IRODALMI NYELV SAJÁTOSSÁGAI ZÁGOREC-CSUKA JUDIT KÖLTÉSZETÉBEN ◊ 2.1. Az író nyelve és egyéni stílusa ◊ 2.2. Recenziók, vélemények Zágorec-Csuka Judit költészetéről ◊ 2.2.1. Gondolatok a Viharverten című kötetről (1997) ◊ 2.2.2. Gondolatok a Kiűzve az Édenből (2003) című kötetről ◊ 2.3. A költői szóhangulat kérdése ◊ 2.3.1. A szavak fogalmi tartalma mint a szóhangulat forrása ◊ 3. GYERMEKEIM NYELVE - NYELVI ESZMÉLKEDÉSÜK TÖRTÉNETE ◊ 3.1. Gyermekeim beszédének kialakulása ◊ 3.1.1. Hangok, hangkapcsolódások a gyermeki beszédben ◊ 3.1.2. A szavak kiszabadulnak a gagyogásból ◊ 3.1.3. Az egyszavas mondatok gyermekeim beszédében ◊ 3.2. A beszédfejlődés fordulata ◊ 3.3. A hangok, hangkapcsolódások elsajátítása ◊ 3.4. A szótagok a szavak képzésében ◊ 3.5. A szófajok váltakozása ◊ 3.6. A jelkettőzés ◊ 3.7. A szókincs ◊ 3.7.1. A kétnyelvűség szükségszerű, de a keveréknyelvűség gyengíti az anyanyelvet ◊ 3.8. Beszédszituációk anyanyelvi példák alapján ◊ 3.9. Az irodalmi pályamunkák hibái ◊ 3.9.1. Helytelen kifejezések, nyelvhelyességi hibák ◊ 3.9.2. Nyelvjárási és köznyelvi formájú szavak keveredése a nyelvhasználatban ◊ 3.9.3. Olyan szavak használata, melyeknek jelentése eltér a köznyelvi használattól ◊ 3.9.4. Gyermekeim nyelvi identitása ◊ 4. A TÖBBNYELVŰSÉG ÉS A MI KÉTNYELVŰSÉGÜNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ◊ 4.1. Miért alakult ki a többnyelvűség? ◊ 4.2. Az anyanyelv megőrzése, váltása és halála ◊ 4.3. Kétnyelvű oktatási programok ◊ 4.4. Viták a kétnyelvűségről ◊ 4.5. A muravidéki magyarság nyelvtörténeti folyamatai ◊ 4.6. A mi kétnyelvűségünk a Muravidéken - helyzetkép ◊ 4.6.1. A kétnyelvű oktatás modellje a Muravidéken ◊ 4.6.2. Minőségi változás az oktatásban ◊ 4.6.3. Milyen legyen a kétnyelvű oktatási modell? ◊ 4.6.4. A kétnyelvű oktatási modell előnyeiről ◊ 4.6.5. A kétnyelvű oktatási modell hátrányairól ◊ 4.6.6. A muravidéki magyarság csökkenésének okai, amelyek kihatottak a magyar nemzetiség nyelvvesztésére is ◊ 4.7. Szükséges-e egy európai uniós nyelvstratégia? ◊ 4.8. Az európai uniós tapasztalatok ◊ 4.9. A kisebbségi anyanyelvi oktatás az Európai Unió régióiban ◊ 5. ÖSSZEGZÉS - LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ◊ II. MITŐL FÜGG A MURAVIDÉKI MAGYAROK IDENTITÁSA? ◊ 1. MAGYAR IDENTITÁS A MURAVIDÉKEN ◊ 1.1. Útkeresés az Európai Unió lehetőségei és útvesztői között ◊ 1.1.1. Milyen történelmi struktúrákban nyilvánul meg a muravidéki magyarság identitása? ◊ 1.1.2. Az 1920 előtti korszak ◊ 1.1.3. Az 1920 utáni, vagyis a két világháború közötti korszak ◊ 1.1.4. 1941-1945 - a visszacsatolás időszaka ◊ 1.1.5. 1945-1991, a folytatódó jugoszláv uralom Szlovénia megalakulásáig ◊ 2. MAGYAROK AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÉNIÁBAN 1991 UTÁN ◊ 2.1. Intézményesülés ◊ 3. SZAKMAI FELISMERÉSEK, REGIONÁLIS KULTÚRÁK ÉS STRUKTÚRÁK KÖZEGE ◊ 3.1. Önszervezési formák, érdekképviselet, önkormányzat ◊ 3.2. Oktatási intézmények ◊ 3.3. Tudományos fórumok ◊ 3.4. Multikulturalitás - közös intézmények, szlovén-magyar projektek, a lendvai Művelődési Otthon (2004-től) ◊ 4. MILYEN FILOZÓFIAI BEÁLLÍTOTTSÁGOK, KONSTRUKCIÓK JELLEMZIK AZ ÉRTELMISÉGIEK GONDOLKODÁSÁT? ◊ 4.1. Posztmodern vagy klasszikus gondolkodási struktúra ◊ 4.2. A közösség kollektív tapasztalatai - vonzódás a lokális, regionális kultúrkörökhöz, közösségekhez ◊ 4.3. Az irodalomban megjelenő szellemiség ◊ 4.4. Milyen a gondolkodásmódunk: demokratikus, nacionalista, patrióta, kozmopolita? ◊ 5. MILYEN AZ ÉLETVILÁGUNK? ◊ 5.1. Milyen a jövőképünk az EU keretein belül? ◊ 6. ÖSSZEGZÉS ◊ MEGMARADNI - ANYANYELVEN (Székely András Bertalan) ◊ IRODALOM</description><subject>anyanyelv</subject><subject>assimilation</subject><subject>asszimiláció</subject><subject>child language</subject><subject>gyermeknyelv</subject><subject>határon túli magyarság</subject><subject>irodalmi nyelv</subject><subject>kisebbség</subject><subject>kétnyelvűség</subject><subject>literary language</subject><subject>Muravids</subject><subject>Muravidék</subject><subject>nemzetiségi identitás</subject><subject>nyelvhasználat</subject><subject>nyelvjárás</subject><subject>Szlovénia</subject><fulltext>true</fulltext><rsrctype>web_resource</rsrctype><recordtype>web_resource</recordtype><sourceid>1GC</sourceid><recordid>eNqtjD0OgjAYQFkcjHqHXsAESyRh9I84G_fmo3zil5aWtIWE4zByB7deTAaP4MtL3vbWyfXEpAcdp9q2DMy4iHpABqztHQxUx1kRa6EZwVnFqEYTKMTJAwvxo1ycKzTbZPUC7XH36yYpy9vzct9j72yHYEBIqzXKQNZ4UfA0zcWZKk22cdC9ST7Q295JFId0oTjyjOc8z_42-gIJiVG9</recordid><creator>Zágorec-Csuka Judit</creator><scope>1GC</scope></search><sort><title>A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében</title><author>Zágorec-Csuka Judit</author></sort><facets><frbrtype>5</frbrtype><frbrgroupid>cdi_FETCH-europeana_collections_92006_BibliographicResource_10000952326263</frbrgroupid><rsrctype>web_resources</rsrctype><prefilter>web_resources</prefilter><language>hun</language><topic>anyanyelv</topic><topic>assimilation</topic><topic>asszimiláció</topic><topic>child language</topic><topic>gyermeknyelv</topic><topic>határon túli magyarság</topic><topic>irodalmi nyelv</topic><topic>kisebbség</topic><topic>kétnyelvűség</topic><topic>literary language</topic><topic>Muravids</topic><topic>Muravidék</topic><topic>nemzetiségi identitás</topic><topic>nyelvhasználat</topic><topic>nyelvjárás</topic><topic>Szlovénia</topic><toplevel>online_resources</toplevel><creatorcontrib>Zágorec-Csuka Judit</creatorcontrib><collection>Europeana Collections</collection></facets><delivery><delcategory>Remote Search Resource</delcategory><fulltext>fulltext_linktorsrc</fulltext></delivery><addata><au>Zágorec-Csuka Judit</au><format>book</format><genre>unknown</genre><ristype>GEN</ristype><btitle>A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében</btitle><abstract>Tartalom ◊ I. A CSALÁDOM ANYANYELVE ◊ 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ◊ 1.1. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai - nagyapám és édesapám nyelve ◊ 1.2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai ◊ 1.3. A fonémarendszerre a rövid tendencia jellemző ◊ 1.4. A mássalhangzó-rendszerben való eltérések ◊ 1.5. Alaktani sajátosságok ◊ 2. AZ IRODALMI NYELV SAJÁTOSSÁGAI ZÁGOREC-CSUKA JUDIT KÖLTÉSZETÉBEN ◊ 2.1. Az író nyelve és egyéni stílusa ◊ 2.2. Recenziók, vélemények Zágorec-Csuka Judit költészetéről ◊ 2.2.1. Gondolatok a Viharverten című kötetről (1997) ◊ 2.2.2. Gondolatok a Kiűzve az Édenből (2003) című kötetről ◊ 2.3. A költői szóhangulat kérdése ◊ 2.3.1. A szavak fogalmi tartalma mint a szóhangulat forrása ◊ 3. GYERMEKEIM NYELVE - NYELVI ESZMÉLKEDÉSÜK TÖRTÉNETE ◊ 3.1. Gyermekeim beszédének kialakulása ◊ 3.1.1. Hangok, hangkapcsolódások a gyermeki beszédben ◊ 3.1.2. A szavak kiszabadulnak a gagyogásból ◊ 3.1.3. Az egyszavas mondatok gyermekeim beszédében ◊ 3.2. A beszédfejlődés fordulata ◊ 3.3. A hangok, hangkapcsolódások elsajátítása ◊ 3.4. A szótagok a szavak képzésében ◊ 3.5. A szófajok váltakozása ◊ 3.6. A jelkettőzés ◊ 3.7. A szókincs ◊ 3.7.1. A kétnyelvűség szükségszerű, de a keveréknyelvűség gyengíti az anyanyelvet ◊ 3.8. Beszédszituációk anyanyelvi példák alapján ◊ 3.9. Az irodalmi pályamunkák hibái ◊ 3.9.1. Helytelen kifejezések, nyelvhelyességi hibák ◊ 3.9.2. Nyelvjárási és köznyelvi formájú szavak keveredése a nyelvhasználatban ◊ 3.9.3. Olyan szavak használata, melyeknek jelentése eltér a köznyelvi használattól ◊ 3.9.4. Gyermekeim nyelvi identitása ◊ 4. A TÖBBNYELVŰSÉG ÉS A MI KÉTNYELVŰSÉGÜNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ◊ 4.1. Miért alakult ki a többnyelvűség? ◊ 4.2. Az anyanyelv megőrzése, váltása és halála ◊ 4.3. Kétnyelvű oktatási programok ◊ 4.4. Viták a kétnyelvűségről ◊ 4.5. A muravidéki magyarság nyelvtörténeti folyamatai ◊ 4.6. A mi kétnyelvűségünk a Muravidéken - helyzetkép ◊ 4.6.1. A kétnyelvű oktatás modellje a Muravidéken ◊ 4.6.2. Minőségi változás az oktatásban ◊ 4.6.3. Milyen legyen a kétnyelvű oktatási modell? ◊ 4.6.4. A kétnyelvű oktatási modell előnyeiről ◊ 4.6.5. A kétnyelvű oktatási modell hátrányairól ◊ 4.6.6. A muravidéki magyarság csökkenésének okai, amelyek kihatottak a magyar nemzetiség nyelvvesztésére is ◊ 4.7. Szükséges-e egy európai uniós nyelvstratégia? ◊ 4.8. Az európai uniós tapasztalatok ◊ 4.9. A kisebbségi anyanyelvi oktatás az Európai Unió régióiban ◊ 5. ÖSSZEGZÉS - LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ◊ II. MITŐL FÜGG A MURAVIDÉKI MAGYAROK IDENTITÁSA? ◊ 1. MAGYAR IDENTITÁS A MURAVIDÉKEN ◊ 1.1. Útkeresés az Európai Unió lehetőségei és útvesztői között ◊ 1.1.1. Milyen történelmi struktúrákban nyilvánul meg a muravidéki magyarság identitása? ◊ 1.1.2. Az 1920 előtti korszak ◊ 1.1.3. Az 1920 utáni, vagyis a két világháború közötti korszak ◊ 1.1.4. 1941-1945 - a visszacsatolás időszaka ◊ 1.1.5. 1945-1991, a folytatódó jugoszláv uralom Szlovénia megalakulásáig ◊ 2. MAGYAROK AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÉNIÁBAN 1991 UTÁN ◊ 2.1. Intézményesülés ◊ 3. SZAKMAI FELISMERÉSEK, REGIONÁLIS KULTÚRÁK ÉS STRUKTÚRÁK KÖZEGE ◊ 3.1. Önszervezési formák, érdekképviselet, önkormányzat ◊ 3.2. Oktatási intézmények ◊ 3.3. Tudományos fórumok ◊ 3.4. Multikulturalitás - közös intézmények, szlovén-magyar projektek, a lendvai Művelődési Otthon (2004-től) ◊ 4. MILYEN FILOZÓFIAI BEÁLLÍTOTTSÁGOK, KONSTRUKCIÓK JELLEMZIK AZ ÉRTELMISÉGIEK GONDOLKODÁSÁT? ◊ 4.1. Posztmodern vagy klasszikus gondolkodási struktúra ◊ 4.2. A közösség kollektív tapasztalatai - vonzódás a lokális, regionális kultúrkörökhöz, közösségekhez ◊ 4.3. Az irodalomban megjelenő szellemiség ◊ 4.4. Milyen a gondolkodásmódunk: demokratikus, nacionalista, patrióta, kozmopolita? ◊ 5. MILYEN AZ ÉLETVILÁGUNK? ◊ 5.1. Milyen a jövőképünk az EU keretein belül? ◊ 6. ÖSSZEGZÉS ◊ MEGMARADNI - ANYANYELVEN (Székely András Bertalan) ◊ IRODALOM
Tartalom ◊ I. A CSALÁDOM ANYANYELVE ◊ 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ◊ 1.1. A muravidéki nyelvjárás sajátosságai - nagyapám és édesapám nyelve ◊ 1.2. A muravidéki magyarok tájnyelvének hangtani sajátosságai ◊ 1.3. A fonémarendszerre a rövid tendencia jellemző ◊ 1.4. A mássalhangzó-rendszerben való eltérések ◊ 1.5. Alaktani sajátosságok ◊ 2. AZ IRODALMI NYELV SAJÁTOSSÁGAI ZÁGOREC-CSUKA JUDIT KÖLTÉSZETÉBEN ◊ 2.1. Az író nyelve és egyéni stílusa ◊ 2.2. Recenziók, vélemények Zágorec-Csuka Judit költészetéről ◊ 2.2.1. Gondolatok a Viharverten című kötetről (1997) ◊ 2.2.2. Gondolatok a Kiűzve az Édenből (2003) című kötetről ◊ 2.3. A költői szóhangulat kérdése ◊ 2.3.1. A szavak fogalmi tartalma mint a szóhangulat forrása ◊ 3. GYERMEKEIM NYELVE - NYELVI ESZMÉLKEDÉSÜK TÖRTÉNETE ◊ 3.1. Gyermekeim beszédének kialakulása ◊ 3.1.1. Hangok, hangkapcsolódások a gyermeki beszédben ◊ 3.1.2. A szavak kiszabadulnak a gagyogásból ◊ 3.1.3. Az egyszavas mondatok gyermekeim beszédében ◊ 3.2. A beszédfejlődés fordulata ◊ 3.3. A hangok, hangkapcsolódások elsajátítása ◊ 3.4. A szótagok a szavak képzésében ◊ 3.5. A szófajok váltakozása ◊ 3.6. A jelkettőzés ◊ 3.7. A szókincs ◊ 3.7.1. A kétnyelvűség szükségszerű, de a keveréknyelvűség gyengíti az anyanyelvet ◊ 3.8. Beszédszituációk anyanyelvi példák alapján ◊ 3.9. Az irodalmi pályamunkák hibái ◊ 3.9.1. Helytelen kifejezések, nyelvhelyességi hibák ◊ 3.9.2. Nyelvjárási és köznyelvi formájú szavak keveredése a nyelvhasználatban ◊ 3.9.3. Olyan szavak használata, melyeknek jelentése eltér a köznyelvi használattól ◊ 3.9.4. Gyermekeim nyelvi identitása ◊ 4. A TÖBBNYELVŰSÉG ÉS A MI KÉTNYELVŰSÉGÜNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ◊ 4.1. Miért alakult ki a többnyelvűség? ◊ 4.2. Az anyanyelv megőrzése, váltása és halála ◊ 4.3. Kétnyelvű oktatási programok ◊ 4.4. Viták a kétnyelvűségről ◊ 4.5. A muravidéki magyarság nyelvtörténeti folyamatai ◊ 4.6. A mi kétnyelvűségünk a Muravidéken - helyzetkép ◊ 4.6.1. A kétnyelvű oktatás modellje a Muravidéken ◊ 4.6.2. Minőségi változás az oktatásban ◊ 4.6.3. Milyen legyen a kétnyelvű oktatási modell? ◊ 4.6.4. A kétnyelvű oktatási modell előnyeiről ◊ 4.6.5. A kétnyelvű oktatási modell hátrányairól ◊ 4.6.6. A muravidéki magyarság csökkenésének okai, amelyek kihatottak a magyar nemzetiség nyelvvesztésére is ◊ 4.7. Szükséges-e egy európai uniós nyelvstratégia? ◊ 4.8. Az európai uniós tapasztalatok ◊ 4.9. A kisebbségi anyanyelvi oktatás az Európai Unió régióiban ◊ 5. ÖSSZEGZÉS - LEHETSÉGES JÖVŐKÉP ◊ II. MITŐL FÜGG A MURAVIDÉKI MAGYAROK IDENTITÁSA? ◊ 1. MAGYAR IDENTITÁS A MURAVIDÉKEN ◊ 1.1. Útkeresés az Európai Unió lehetőségei és útvesztői között ◊ 1.1.1. Milyen történelmi struktúrákban nyilvánul meg a muravidéki magyarság identitása? ◊ 1.1.2. Az 1920 előtti korszak ◊ 1.1.3. Az 1920 utáni, vagyis a két világháború közötti korszak ◊ 1.1.4. 1941-1945 - a visszacsatolás időszaka ◊ 1.1.5. 1945-1991, a folytatódó jugoszláv uralom Szlovénia megalakulásáig ◊ 2. MAGYAROK AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÉNIÁBAN 1991 UTÁN ◊ 2.1. Intézményesülés ◊ 3. SZAKMAI FELISMERÉSEK, REGIONÁLIS KULTÚRÁK ÉS STRUKTÚRÁK KÖZEGE ◊ 3.1. Önszervezési formák, érdekképviselet, önkormányzat ◊ 3.2. Oktatási intézmények ◊ 3.3. Tudományos fórumok ◊ 3.4. Multikulturalitás - közös intézmények, szlovén-magyar projektek, a lendvai Művelődési Otthon (2004-től) ◊ 4. MILYEN FILOZÓFIAI BEÁLLÍTOTTSÁGOK, KONSTRUKCIÓK JELLEMZIK AZ ÉRTELMISÉGIEK GONDOLKODÁSÁT? ◊ 4.1. Posztmodern vagy klasszikus gondolkodási struktúra ◊ 4.2. A közösség kollektív tapasztalatai - vonzódás a lokális, regionális kultúrkörökhöz, közösségekhez ◊ 4.3. Az irodalomban megjelenő szellemiség ◊ 4.4. Milyen a gondolkodásmódunk: demokratikus, nacionalista, patrióta, kozmopolita? ◊ 5. MILYEN AZ ÉLETVILÁGUNK? ◊ 5.1. Milyen a jövőképünk az EU keretein belül? ◊ 6. ÖSSZEGZÉS ◊ MEGMARADNI - ANYANYELVEN (Székely András Bertalan) ◊ IRODALOM</abstract><oa>free_for_read</oa></addata></record> |
| fulltext | fulltext_linktorsrc |
| identifier | |
| ispartof | |
| issn | |
| language | hun |
| recordid | cdi_europeana_collections_92006_BibliographicResource_1000095232626 |
| source | Europeana Collections |
| subjects | anyanyelv assimilation asszimiláció child language gyermeknyelv határon túli magyarság irodalmi nyelv kisebbség kétnyelvűség literary language Muravids Muravidék nemzetiségi identitás nyelvhasználat nyelvjárás Szlovénia |
| title | A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében |
| url | https://sfx.bib-bvb.de/sfx_tum?ctx_ver=Z39.88-2004&ctx_enc=info:ofi/enc:UTF-8&ctx_tim=2025-02-08T10%3A53%3A14IST&url_ver=Z39.88-2004&url_ctx_fmt=infofi/fmt:kev:mtx:ctx&rfr_id=info:sid/primo.exlibrisgroup.com:primo3-Article-europeana_1GC&rft_val_fmt=info:ofi/fmt:kev:mtx:book&rft.genre=unknown&rft.btitle=A%20csal%C3%A1dom%20anyanyelve%20a%20muravid%C3%A9ki%20magyarok%20identit%C3%A1sa%20t%C3%BCkr%C3%A9ben&rft.au=Z%C3%A1gorec-Csuka%20Judit&rft_id=info:doi/&rft_dat=%3Ceuropeana_1GC%3E92006_BibliographicResource_1000095232626%3C/europeana_1GC%3E%3Curl%3E%3C/url%3E&disable_directlink=true&sfx.directlink=off&sfx.report_link=0&rft_id=info:oai/&rft_id=info:pmid/&rfr_iscdi=true |