Magyarország lovagvárai

Tartalom ◊ Kőhalom ◊ Csicsóvár ◊ Selmecvára ◊ Világos ◊ Zboró ◊ Likava vára ◊ Kraszna-Horka ◊ Galambóc ◊ Ajnácskő ◊ A keresdi vár ◊ Castrum Léta ◊ Kékkő vára ◊ Somlyó vára ◊ Árva ◊ Szádvár ◊ Székely-kő ◊ Csejtevár és asszonya ◊ Kosztolán ◊ Veneturné vára ◊ Mesés várak ◊ A markomannok vára ◊ Kapivár ◊ Érsek-újvár ◊ Sáros-patak ◊ A szegedi vár ◊ Királyok vára ◊ A várak királya ◊ A Csák fészke ◊ Beckó vagy Bolondóc ◊ Csókakő ◊ Fogaras ◊ Drégely ◊ Gúnyvár ◊ Sóvár Ismertető A Magyarország lovagvárainak műfaja a helyhez kapcsolódó regékre, mondákra emlékeztet, Kisfaludy Sándor és Tompa Mihály irányának modernebb próza-epikai folytatásaként. Mikszáth hitelessége - mint Aranyé - nem történelemtudományi jellegű. Volt oka rá, hogy azt javasolja: ne nyitogassuk a történelmet. "Természetesen mese az egész" - mondja például a Somlyó vára című írásában, amelynek alcíme "Apaffy uram ravaszsága". Mikszáth voltaképpen tagadja a történelmet (s nemcsak itt): "Történelmi eseményeket azonban Somlyó nemigen ért meg", félreeső helyeken - és őt ezek érdeklik - nem történik semmi, még a tömlöcbe is a gazemberek söpredéke, legalja van bezárva. A "régi jó világból" vett "bolond dolgokról" szólnak ezek a történetek, anekdoták, humorisztikus modorban előadott keserűséggel. A királyok vára (Visegrád) az Arany által is megírt Zách Klára-epizódot idézi föl az Anjouk korából; Mikszáth fölényes történelemszemléletét jól jellemzi a következő mondat: "szerencsére felugráltak a király emberei az asztaltól, s felkoncolták a derék öreget, mielőtt kárt tehetett volna Kis Lajosban, akiből később Nagy Lajos lett." A Drégely című fejezetben a Jézus név egyre halkabban hallik, végül csak az "Allah" harsogott egyedül, s archetipikusnak mondható az áruló varga története ugyanitt; a századvégi Midász-történetek egyik abszurd változata: a besúgót megnyúzzák és arannyal megtöltve küldik vissza testét a feleségének. Az egész kötet a mesélő irónia és józan önkritika jegyében mutatja be a történelmi múltunkat. - A díszes kiállítású mű, mely az 1928. évi Révai-kiadás alapján készült - mindenkinek, serdülőknek is ajánlható. Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000 szerk.: Könyvtári Intézet http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk korrektúrázott szöveg Rajzokkal illusztrált.