Puszták népe

1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊...

Ausführliche Beschreibung

Gespeichert in:

Bibliographische Detailangaben
Hauptverfasser:	Illyés Gyula, Gyula Illyés
Format:	Web Resource
Sprache:	hun
Schlagworte:	20. sz Hungarian literature magyar irodalom No. 20 néprajz sociography szociográfia
Online-Zugang:	Volltext bestellen
Tags:	Tag hinzufügen Keine Tags, Fügen Sie den ersten Tag hinzu!

container_end_page
container_issue
container_start_page
container_title
container_volume
creator	Illyés Gyula Gyula Illyés
description	1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊ 5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a ◊ történelemben. Az utódok a múltról. ◊ 6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. ◊ 7. Hétköznap és vasárnap. ◊ 8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. ◊ A cselédek közönye s a közöny oka. ◊ 9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Civódások. ◊ Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. ◊ 10. A pusztaiak, táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cselédház. ◊ 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem. ◊ 12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. ◊ 13. A puszta kultúrája. Iskola és egyházi élet. A hírköltők. ◊ 14. A szagról. Idegenek a pusztán. ◊ 15. Kuruzslók és orvoslók. A puszta egészségügye. Sebészek. ◊ Népi gyógymódok. ◊ 16. Summások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a pusztán. ◊ 17. A "szólítás". Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban. ◊ 18. A pusztaiak jövője. A zsellérek. ◊ 19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a ◊ társadalomba. Illyés egyik legnagyszerűbb, bátran klasszikusnak mondható prózai alkotása a társadalmi valóssággal szembenézés igényéből íródott a harmincas évek első felében, a falukutatás korában. A Puszták népe jóval több szociográfiánál: nemcsak társadalomrajz, hanem lírai visszaemlékezés és önéletrajz is, híradás az akkori magyar társadalom egy ismeretlen - "elsüllyedt" - rétegéről, a népesség egyharmadát alkotó nincstelen parasztság sanyarú sorsáról, a "puszta" különös világáról, a dunántúli nagybirtokon élő cselédek múltjáról és jelenéről, mindennapi életükről, táplálkozási szokásaikról (és lehetőségeikről), az erkölcsükről és szellemi életükről, a puszta kultúrájáról, és végül a cselédsorból való kijutás csekélyke esélyéről. Illyés maradandó érdeme, hogy hol komor, hol lírai, némelykor játékos hangú, költőien szép írásával egy ismeretlen - szinte gyarmati sorban tartott - társadalmi réteg létezésére döbbentette rá kortársait. Műve mindmáig a magyar széppróza egyik legkiemelkedőbb alkotása. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu 1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak ha
format	Web Resource
fullrecord	<record><control><sourceid>europeana_1GC</sourceid><recordid>TN_cdi_europeana_collections_92006_BibliographicResource_1000095226031</recordid><sourceformat>XML</sourceformat><sourcesystem>PC</sourcesystem><sourcerecordid>92006_BibliographicResource_1000095226031</sourcerecordid><originalsourceid>FETCH-europeana_collections_92006_BibliographicResource_10000952260313</originalsourceid><addsrcrecordid>eNrjZOALKC2uKjm8MFsh7_DKglQeBta0xJziVF4ozc3g5uYa4uyhm1palF-QmpiXGJ-cn5OTmlySmZ9XHG9pZGBgFu-UmZSTmZ9elFiQkZkclFqcX1qUnBpvaAAElqZGRmYGxobGVDMIABD9Ows</addsrcrecordid><sourcetype>Aggregation Database</sourcetype><iscdi>true</iscdi><recordtype>web_resource</recordtype></control><display><type>web_resource</type><title>Puszták népe</title><source>Europeana Collections</source><creator>Illyés Gyula ; Gyula Illyés</creator><creatorcontrib>Illyés Gyula ; Gyula Illyés</creatorcontrib><description>1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊ 5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a ◊ történelemben. Az utódok a múltról. ◊ 6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. ◊ 7. Hétköznap és vasárnap. ◊ 8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. ◊ A cselédek közönye s a közöny oka. ◊ 9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Civódások. ◊ Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. ◊ 10. A pusztaiak, táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cselédház. ◊ 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem. ◊ 12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. ◊ 13. A puszta kultúrája. Iskola és egyházi élet. A hírköltők. ◊ 14. A szagról. Idegenek a pusztán. ◊ 15. Kuruzslók és orvoslók. A puszta egészségügye. Sebészek. ◊ Népi gyógymódok. ◊ 16. Summások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a pusztán. ◊ 17. A "szólítás". Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban. ◊ 18. A pusztaiak jövője. A zsellérek. ◊ 19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a ◊ társadalomba. Illyés egyik legnagyszerűbb, bátran klasszikusnak mondható prózai alkotása a társadalmi valóssággal szembenézés igényéből íródott a harmincas évek első felében, a falukutatás korában. A Puszták népe jóval több szociográfiánál: nemcsak társadalomrajz, hanem lírai visszaemlékezés és önéletrajz is, híradás az akkori magyar társadalom egy ismeretlen - "elsüllyedt" - rétegéről, a népesség egyharmadát alkotó nincstelen parasztság sanyarú sorsáról, a "puszta" különös világáról, a dunántúli nagybirtokon élő cselédek múltjáról és jelenéről, mindennapi életükről, táplálkozási szokásaikról (és lehetőségeikről), az erkölcsükről és szellemi életükről, a puszta kultúrájáról, és végül a cselédsorból való kijutás csekélyke esélyéről. Illyés maradandó érdeme, hogy hol komor, hol lírai, némelykor játékos hangú, költőien szép írásával egy ismeretlen - szinte gyarmati sorban tartott - társadalmi réteg létezésére döbbentette rá kortársait. Műve mindmáig a magyar széppróza egyik legkiemelkedőbb alkotása. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu 1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊ 5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a ◊ történelemben. Az utódok a múltról. ◊ 6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. ◊ 7. Hétköznap és vasárnap. ◊ 8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. ◊ A cselédek közönye s a közöny oka. ◊ 9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Civódások. ◊ Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. ◊ 10. A pusztaiak, táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cselédház. ◊ 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem. ◊ 12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. ◊ 13. A puszta kultúrája. Iskola és egyházi élet. A hírköltők. ◊ 14. A szagról. Idegenek a pusztán. ◊ 15. Kuruzslók és orvoslók. A puszta egészségügye. Sebészek. ◊ Népi gyógymódok. ◊ 16. Summások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a pusztán. ◊ 17. A "szólítás". Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban. ◊ 18. A pusztaiak jövője. A zsellérek. ◊ 19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a ◊ társadalomba. Illyés egyik legnagyszerűbb, bátran klasszikusnak mondható prózai alkotása a társadalmi valóssággal szembenézés igényéből íródott a harmincas évek első felében, a falukutatás korában. A Puszták népe jóval több szociográfiánál: nemcsak társadalomrajz, hanem lírai visszaemlékezés és önéletrajz is, híradás az akkori magyar társadalom egy ismeretlen - "elsüllyedt" - rétegéről, a népesség egyharmadát alkotó nincstelen parasztság sanyarú sorsáról, a "puszta" különös világáról, a dunántúli nagybirtokon élő cselédek múltjáról és jelenéről, mindennapi életükről, táplálkozási szokásaikról (és lehetőségeikről), az erkölcsükről és szellemi életükről, a puszta kultúrájáról, és végül a cselédsorból való kijutás csekélyke esélyéről. Illyés maradandó érdeme, hogy hol komor, hol lírai, némelykor játékos hangú, költőien szép írásával egy ismeretlen - szinte gyarmati sorban tartott - társadalmi réteg létezésére döbbentette rá kortársait. Műve mindmáig a magyar széppróza egyik legkiemelkedőbb alkotása. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu</description><language>hun</language><subject>20. sz ; Hungarian literature ; magyar irodalom ; No. 20 ; néprajz ; sociography ; szociográfia</subject><creationdate>2012</creationdate><oa>free_for_read</oa><woscitedreferencessubscribed>false</woscitedreferencessubscribed></display><links><openurl>$$Topenurl_article</openurl><openurlfulltext>$$Topenurlfull_article</openurlfulltext><thumbnail>$$Tsyndetics_thumb_exl</thumbnail><linktohtml>$$Uhttps://data.europeana.eu/item/92006/BibliographicResource_1000095226031$$EHTML$$P50$$Geuropeana$$Hfree_for_read</linktohtml><link.rule.ids>780,38517,76176</link.rule.ids><linktorsrc>$$Uhttps://data.europeana.eu/item/92006/BibliographicResource_1000095226031$$EView_record_in_Europeana$$FView_record_in_$$GEuropeana$$Hfree_for_read</linktorsrc></links><search><creatorcontrib>Illyés Gyula</creatorcontrib><creatorcontrib>Gyula Illyés</creatorcontrib><title>Puszták népe</title><description>1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊ 5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a ◊ történelemben. Az utódok a múltról. ◊ 6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. ◊ 7. Hétköznap és vasárnap. ◊ 8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. ◊ A cselédek közönye s a közöny oka. ◊ 9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Civódások. ◊ Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. ◊ 10. A pusztaiak, táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cselédház. ◊ 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem. ◊ 12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. ◊ 13. A puszta kultúrája. Iskola és egyházi élet. A hírköltők. ◊ 14. A szagról. Idegenek a pusztán. ◊ 15. Kuruzslók és orvoslók. A puszta egészségügye. Sebészek. ◊ Népi gyógymódok. ◊ 16. Summások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a pusztán. ◊ 17. A "szólítás". Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban. ◊ 18. A pusztaiak jövője. A zsellérek. ◊ 19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a ◊ társadalomba. Illyés egyik legnagyszerűbb, bátran klasszikusnak mondható prózai alkotása a társadalmi valóssággal szembenézés igényéből íródott a harmincas évek első felében, a falukutatás korában. A Puszták népe jóval több szociográfiánál: nemcsak társadalomrajz, hanem lírai visszaemlékezés és önéletrajz is, híradás az akkori magyar társadalom egy ismeretlen - "elsüllyedt" - rétegéről, a népesség egyharmadát alkotó nincstelen parasztság sanyarú sorsáról, a "puszta" különös világáról, a dunántúli nagybirtokon élő cselédek múltjáról és jelenéről, mindennapi életükről, táplálkozási szokásaikról (és lehetőségeikről), az erkölcsükről és szellemi életükről, a puszta kultúrájáról, és végül a cselédsorból való kijutás csekélyke esélyéről. Illyés maradandó érdeme, hogy hol komor, hol lírai, némelykor játékos hangú, költőien szép írásával egy ismeretlen - szinte gyarmati sorban tartott - társadalmi réteg létezésére döbbentette rá kortársait. Műve mindmáig a magyar széppróza egyik legkiemelkedőbb alkotása. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu 1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊ 5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a ◊ történelemben. Az utódok a múltról. ◊ 6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. ◊ 7. Hétköznap és vasárnap. ◊ 8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. ◊ A cselédek közönye s a közöny oka. ◊ 9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Civódások. ◊ Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. ◊ 10. A pusztaiak, táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cselédház. ◊ 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem. ◊ 12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. ◊ 13. A puszta kultúrája. Iskola és egyházi élet. A hírköltők. ◊ 14. A szagról. Idegenek a pusztán. ◊ 15. Kuruzslók és orvoslók. A puszta egészségügye. Sebészek. ◊ Népi gyógymódok. ◊ 16. Summások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a pusztán. ◊ 17. A "szólítás". Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban. ◊ 18. A pusztaiak jövője. A zsellérek. ◊ 19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a ◊ társadalomba. Illyés egyik legnagyszerűbb, bátran klasszikusnak mondható prózai alkotása a társadalmi valóssággal szembenézés igényéből íródott a harmincas évek első felében, a falukutatás korában. A Puszták népe jóval több szociográfiánál: nemcsak társadalomrajz, hanem lírai visszaemlékezés és önéletrajz is, híradás az akkori magyar társadalom egy ismeretlen - "elsüllyedt" - rétegéről, a népesség egyharmadát alkotó nincstelen parasztság sanyarú sorsáról, a "puszta" különös világáról, a dunántúli nagybirtokon élő cselédek múltjáról és jelenéről, mindennapi életükről, táplálkozási szokásaikról (és lehetőségeikről), az erkölcsükről és szellemi életükről, a puszta kultúrájáról, és végül a cselédsorból való kijutás csekélyke esélyéről. Illyés maradandó érdeme, hogy hol komor, hol lírai, némelykor játékos hangú, költőien szép írásával egy ismeretlen - szinte gyarmati sorban tartott - társadalmi réteg létezésére döbbentette rá kortársait. Műve mindmáig a magyar széppróza egyik legkiemelkedőbb alkotása. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu</description><subject>20. sz</subject><subject>Hungarian literature</subject><subject>magyar irodalom</subject><subject>No. 20</subject><subject>néprajz</subject><subject>sociography</subject><subject>szociográfia</subject><fulltext>true</fulltext><rsrctype>web_resource</rsrctype><creationdate>2012</creationdate><recordtype>web_resource</recordtype><sourceid>1GC</sourceid><recordid>eNrjZOALKC2uKjm8MFsh7_DKglQeBta0xJziVF4ozc3g5uYa4uyhm1palF-QmpiXGJ-cn5OTmlySmZ9XHG9pZGBgFu-UmZSTmZ9elFiQkZkclFqcX1qUnBpvaAAElqZGRmYGxobGVDMIABD9Ows</recordid><startdate>20120131</startdate><enddate>20120131</enddate><creator>Illyés Gyula</creator><creator>Gyula Illyés</creator><scope>1GC</scope></search><sort><creationdate>20120131</creationdate><title>Puszták népe</title><author>Illyés Gyula ; Gyula Illyés</author></sort><facets><frbrtype>5</frbrtype><frbrgroupid>cdi_FETCH-europeana_collections_92006_BibliographicResource_10000952260313</frbrgroupid><rsrctype>web_resources</rsrctype><prefilter>web_resources</prefilter><language>hun</language><creationdate>2012</creationdate><topic>20. sz</topic><topic>Hungarian literature</topic><topic>magyar irodalom</topic><topic>No. 20</topic><topic>néprajz</topic><topic>sociography</topic><topic>szociográfia</topic><toplevel>online_resources</toplevel><creatorcontrib>Illyés Gyula</creatorcontrib><creatorcontrib>Gyula Illyés</creatorcontrib><collection>Europeana Collections</collection></facets><delivery><delcategory>Remote Search Resource</delcategory><fulltext>fulltext_linktorsrc</fulltext></delivery><addata><au>Illyés Gyula</au><au>Gyula Illyés</au><format>book</format><genre>unknown</genre><ristype>GEN</ristype><btitle>Puszták népe</btitle><date>2012-01-31</date><risdate>2012</risdate><abstract>1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊ 5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a ◊ történelemben. Az utódok a múltról. ◊ 6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. ◊ 7. Hétköznap és vasárnap. ◊ 8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. ◊ A cselédek közönye s a közöny oka. ◊ 9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Civódások. ◊ Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. ◊ 10. A pusztaiak, táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cselédház. ◊ 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem. ◊ 12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. ◊ 13. A puszta kultúrája. Iskola és egyházi élet. A hírköltők. ◊ 14. A szagról. Idegenek a pusztán. ◊ 15. Kuruzslók és orvoslók. A puszta egészségügye. Sebészek. ◊ Népi gyógymódok. ◊ 16. Summások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a pusztán. ◊ 17. A "szólítás". Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban. ◊ 18. A pusztaiak jövője. A zsellérek. ◊ 19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a ◊ társadalomba. Illyés egyik legnagyszerűbb, bátran klasszikusnak mondható prózai alkotása a társadalmi valóssággal szembenézés igényéből íródott a harmincas évek első felében, a falukutatás korában. A Puszták népe jóval több szociográfiánál: nemcsak társadalomrajz, hanem lírai visszaemlékezés és önéletrajz is, híradás az akkori magyar társadalom egy ismeretlen - "elsüllyedt" - rétegéről, a népesség egyharmadát alkotó nincstelen parasztság sanyarú sorsáról, a "puszta" különös világáról, a dunántúli nagybirtokon élő cselédek múltjáról és jelenéről, mindennapi életükről, táplálkozási szokásaikról (és lehetőségeikről), az erkölcsükről és szellemi életükről, a puszta kultúrájáról, és végül a cselédsorból való kijutás csekélyke esélyéről. Illyés maradandó érdeme, hogy hol komor, hol lírai, némelykor játékos hangú, költőien szép írásával egy ismeretlen - szinte gyarmati sorban tartott - társadalmi réteg létezésére döbbentette rá kortársait. Műve mindmáig a magyar széppróza egyik legkiemelkedőbb alkotása. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu 1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊ 5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a ◊ történelemben. Az utódok a múltról. ◊ 6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. ◊ 7. Hétköznap és vasárnap. ◊ 8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. ◊ A cselédek közönye s a közöny oka. ◊ 9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Civódások. ◊ Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. ◊ 10. A pusztaiak, táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cselédház. ◊ 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem. ◊ 12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. ◊ 13. A puszta kultúrája. Iskola és egyházi élet. A hírköltők. ◊ 14. A szagról. Idegenek a pusztán. ◊ 15. Kuruzslók és orvoslók. A puszta egészségügye. Sebészek. ◊ Népi gyógymódok. ◊ 16. Summások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a pusztán. ◊ 17. A "szólítás". Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban. ◊ 18. A pusztaiak jövője. A zsellérek. ◊ 19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a ◊ társadalomba. Illyés egyik legnagyszerűbb, bátran klasszikusnak mondható prózai alkotása a társadalmi valóssággal szembenézés igényéből íródott a harmincas évek első felében, a falukutatás korában. A Puszták népe jóval több szociográfiánál: nemcsak társadalomrajz, hanem lírai visszaemlékezés és önéletrajz is, híradás az akkori magyar társadalom egy ismeretlen - "elsüllyedt" - rétegéről, a népesség egyharmadát alkotó nincstelen parasztság sanyarú sorsáról, a "puszta" különös világáról, a dunántúli nagybirtokon élő cselédek múltjáról és jelenéről, mindennapi életükről, táplálkozási szokásaikról (és lehetőségeikről), az erkölcsükről és szellemi életükről, a puszta kultúrájáról, és végül a cselédsorból való kijutás csekélyke esélyéről. Illyés maradandó érdeme, hogy hol komor, hol lírai, némelykor játékos hangú, költőien szép írásával egy ismeretlen - szinte gyarmati sorban tartott - társadalmi réteg létezésére döbbentette rá kortársait. Műve mindmáig a magyar széppróza egyik legkiemelkedőbb alkotása. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu</abstract><oa>free_for_read</oa></addata></record>
fulltext	fulltext_linktorsrc
identifier
ispartof
issn
language	hun
recordid	cdi_europeana_collections_92006_BibliographicResource_1000095226031
source	Europeana Collections
subjects	20. sz Hungarian literature magyar irodalom No. 20 néprajz sociography szociográfia
title	Puszták népe
url	https://sfx.bib-bvb.de/sfx_tum?ctx_ver=Z39.88-2004&ctx_enc=info:ofi/enc:UTF-8&ctx_tim=2024-12-29T01%3A33%3A53IST&url_ver=Z39.88-2004&url_ctx_fmt=infofi/fmt:kev:mtx:ctx&rfr_id=info:sid/primo.exlibrisgroup.com:primo3-Article-europeana_1GC&rft_val_fmt=info:ofi/fmt:kev:mtx:book&rft.genre=unknown&rft.btitle=Puszt%C3%A1k%20n%C3%A9pe&rft.au=Illy%C3%A9s%20Gyula&rft.date=2012-01-31&rft_id=info:doi/&rft_dat=%3Ceuropeana_1GC%3E92006_BibliographicResource_1000095226031%3C/europeana_1GC%3E%3Curl%3E%3C/url%3E&disable_directlink=true&sfx.directlink=off&sfx.report_link=0&rft_id=info:oai/&rft_id=info:pmid/&rfr_iscdi=true