Puszták népe

1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak hazája. A szülőföld ◊ 3. A puszta külön világa. A cselédek a tulajdonról. Az összetartó erő. ◊ Két feltörekvő család. ◊ 4. Két ellentétes család s két puszta találkozása. A puszta vallása. ◊ Az öregek. ◊ 5. A pusztaiak múltja. Parasztok, zsellérek és cselédek a ◊ történelemben. Az utódok a múltról. ◊ 6. A puszta kormányzása. Pásztorok, parancsolók, gazdatisztek. ◊ 7. Hétköznap és vasárnap. ◊ 8. A fegyelem és fegyelmezés. A munkabeosztás s a munkamenet. ◊ A cselédek közönye s a közöny oka. ◊ 9. A pusztaiak egymás közt. Társalgási nyelvük. Civódások. ◊ Ajándékok. Alkalmak a vidámságra. ◊ 10. A pusztaiak, táplálkozása. Jövedelmük. A konvenció. Egy cselédház. ◊ 11. A gyermekek nevelése, felvilágosodása, barátkozása. A szerelem. ◊ 12. A béreslányok kiszolgáltatottsága. A puszta erkölcse. A hódítók. ◊ 13. A puszta kultúrája. Iskola és egyházi élet. A hírköltők. ◊ 14. A szagról. Idegenek a pusztán. ◊ 15. Kuruzslók és orvoslók. A puszta egészségügye. Sebészek. ◊ Népi gyógymódok. ◊ 16. Summások, aratók, napszámosok. Azok jövedelme és élete a pusztán. ◊ 17. A "szólítás". Akik elkerülnek a pusztáról. A pusztaiak a falvakban. ◊ 18. A pusztaiak jövője. A zsellérek. ◊ 19. Akik kiemelkednek. A második és harmadik nemzedék. Út a ◊ társadalomba. Illyés egyik legnagyszerűbb, bátran klasszikusnak mondható prózai alkotása a társadalmi valóssággal szembenézés igényéből íródott a harmincas évek első felében, a falukutatás korában. A Puszták népe jóval több szociográfiánál: nemcsak társadalomrajz, hanem lírai visszaemlékezés és önéletrajz is, híradás az akkori magyar társadalom egy ismeretlen - "elsüllyedt" - rétegéről, a népesség egyharmadát alkotó nincstelen parasztság sanyarú sorsáról, a "puszta" különös világáról, a dunántúli nagybirtokon élő cselédek múltjáról és jelenéről, mindennapi életükről, táplálkozási szokásaikról (és lehetőségeikről), az erkölcsükről és szellemi életükről, a puszta kultúrájáról, és végül a cselédsorból való kijutás csekélyke esélyéről. Illyés maradandó érdeme, hogy hol komor, hol lírai, némelykor játékos hangú, költőien szép írásával egy ismeretlen - szinte gyarmati sorban tartott - társadalmi réteg létezésére döbbentette rá kortársait. Műve mindmáig a magyar széppróza egyik legkiemelkedőbb alkotása. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu 1. Tájékozódás. Puszta a Dunántúlon. A puszta lakóinak lelkülete. ◊ 2. A táj lelke. A pusztaiak ha