Hibrid rezsimek és a szürke zóna: új válaszok a politikai rezsimek rendszertanának örök kérdéseire

Contrary to widely held expectations, the third wave of democratization has brought about notonly democracy but also the emergence of many regimes of whichtraditional democratic theorycannot make sense. The overwhelmingly dichotomous, teleological, and minimalist approachesfail to adequately describe political regimes in the grey zone between outright autocracy andfull-fledged democracy. In our essay, we discuss the theoretical approaches that aim to graspwhat has been increasingly called hybrid regimes, namely political regimes that combineautoritharian and democratic elements. We point to the theoretical and empirical limitationsof these efforts and argue that the concept of hybrid regimes is still inextricably linked with theconcept of liberal democracy. Nevertheless, even if the existing approaches to hybrid regimessuffer from a series of shortcomings, by providing fine-grained and more realistic descriptions of regime transformations, they make an important contribution to the literature on politicalregimes. A demokratizálódás Huntington által leírt harmadik hulláma során a várakozásokkal ellentétbenszámos olyan politikai rendszer jött létre és maradt fenn tartósan is, amelyek a demokráciaelméletbevett keretei között nem voltak értelmezhetők. A nyílt autoriter rendszerek és a teljesértékű demokráciák közötti „szürke zónában” található rezsimek leírására az uralkodó dichotóm,teleologikus, valamint minimalista megközelítések nem voltak alkalmasak. Tanulmányunkazokat az elméleti törekvéseket vizsgálja, melyek azokat a – hibrid rezsimnek nevezett – politikairendszereket elemzi, melyek az autoriter és demokratikus elemek kombinációját valósítjákmeg. A megközelítések csoportosítása mellett rámutatunk azok elméleti és empirikus korlátaira,valamint kitérünk a hibrid rezsimekről szóló irodalom és a liberális demokrácia fogalmánakösszefüggésére is. Bár a hibrid rezsimek irodalma számos hiányossággal küzd, e megközelítésekeredményének tartjuk, hogy a politikai rendszerek közötti mozgás politikai feltételeit a korábbikísérletekhez képest realisztikusabban képes leírni.