A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása

The relation between power and public space has been one of the main interest of geographicalresearch in the last decades (Massey 1994, Mitchell 2003). Researches have illustrated thatfollowing a regime change, the symbolic space of the city – compiled of street names, statuesand monuments – usually gets reconfigured. Following the Euromaidan, in 2015, the laws ondecommunization were accepted in Ukraine, which disposed more comprehensibly than ever before the banishment of Communist symbols from the public space. The decommunizationbesides toponymy, entangled other elements of public space resulting in major shifts the urbanlandscape as well.Main interest of present paper is to study the major shifts in symbolic landscape in the capital,Kyiv and compare it to the processes that have taken place in the westernmost periphery of thecountry, Transcarpathia. Based on the examples of Uzhhorod, Berehove raion and Berehove, ourfurther aim is to shed light on the role of locality and how local memory is represented in publicspace. Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politikaviszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a városköztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulatalkalmával jelentősen átalakul (Light 2004).Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanítótörvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múltszimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település-és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát.Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunkannak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek beegyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilagegyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másikcélja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy adekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja.