véleményszabadság büntetőjogi korlátozhatóságával kapcsolatos magyar alkotmánybírósági gyakorlat az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben: A közéleti szólás alapjogi védelmének szempontjai a közszereplőktől a közügyekig

A véleménynyilvánítási szabadság az egyik legfontosabb alanyi alapjog, amelyet az Alkotmánybíróság a kezdetektől fogva kiemelt védelemben részesít. E jog ugyan nem korlátozhatatlan, de a jogalkotó a korlátozás során az általánosnál szigorúbb mércének kell hogy megfeleljen. Az egyik elsődleges korlátozási indok más személyek méltósághoz való joga lehet, ami a végső alapját adja egyrészt a „közösségek méltósága” védelmének is, másrészt megalapozza a tételes jogi korlátokat, így különösen a becsület és a jó hírnév polgári jogi és büntetőjogi védelmét. A személyiségvédelem legerősebb büntetőjogi eszköze a rágalmazás és a becsületsértés tényállása, ami különösen a közéleti véleménynyilvánítás eseteiben veti fel a két jog kollíziójának lehetőségét és az ütközés alkotmányjogi megítélésének szükségességét. Jelen tanulmány ezen alkotmányossági megítélés változását mutatja be a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában. Ennek során – a véleménynyilvánítási szabadság általános alkotmányossági aspektusainak ismertetését követően – végigveszi azt a fejlődési ívet, melynek során a közéleti szólást tevő személy alanyi helyzete helyett egyre inkább a szituáció megítélése, az objektív szempontok hangsúlyozása, az ügy közügy jellege kap szerepet.