Lit. tautà und ung. tót Ein slawisch-ungarischer Beitrag zu einem alten baltischen etymologischen Problem

A litván tautà és a magyar tót szavak eredete: szláv és magyar adalékok egy régi balti etimológiai problémáhozBár a litván tautà ’nép, ország’ szó nyilvánvalóan összefügg az indoeurópai *teu̯téh2 ’nép’ szó családjával, a részletek bizonytalanok, mivel a litván szó egy szabálytalan, o-vokalizmusú ala...

Ausführliche Beschreibung

Gespeichert in:
Bibliographische Detailangaben
Veröffentlicht in:Uralica Helsingiensia 2024-10 (15)
1. Verfasser: Simon, Zsolt
Format: Artikel
Sprache:eng
Online-Zugang:Volltext
Tags: Tag hinzufügen
Keine Tags, Fügen Sie den ersten Tag hinzu!
Beschreibung
Zusammenfassung:A litván tautà és a magyar tót szavak eredete: szláv és magyar adalékok egy régi balti etimológiai problémáhozBár a litván tautà ’nép, ország’ szó nyilvánvalóan összefügg az indoeurópai *teu̯téh2 ’nép’ szó családjával, a részletek bizonytalanok, mivel a litván szó egy szabálytalan, o-vokalizmusú alakra megy vissza. Ez a tanulmány egy mindeddig figyelmen kívül hagyott aspektussal járul hozzá ezen etimológiai probléma megoldásához: a magyar tót szóval, melynek legkorábbi jelentése ’Kárpát-medencei szláv’. Jelen dolgozat kimutatja, hogy a tót szónak se a népszerű germán, se az újonnan javasolt balti etimológiája nem helytálló, noha az alapgondolat, a fentebbi *teu̯téh2 szóval való összefüggése logikus. Helyette azt a történetileg, szociolingvisztikailag és tipológiailag kézenfekvő és (a részletes tárgyalás alapján) formailag lehetséges javaslatot teszi, hogy a tót eredetileg a Kárpát-medencei szlávság önelnevezése volt s ezt vette át a honfoglaló magyarság. Ha ez helytálló, akkor a tautà o-vokalizmusa valójában nem balti, hanem balto-szláv probléma, ugyanis a tót szó ugyanarra az o-vokalizmusú formára megy vissza. Mivel ez fonológiai vagy morfológiai alapon nem magyarázható, jelen írás J. E. Rasmussen kelta jövevényszó-javaslatát támogatja és részletesen elemzi, mely kölcsönzési forgatókönyvek (milyen nyelvek és nyelvfázisok) jöhetnek számításba.
ISSN:1797-3945
DOI:10.33341/uh.148317