Határ Győző és a politika

Határ Győző a múlt század emigráns irodalmának kiemelkedő alakja. a végig élt nemzeti katasztrófák: háborúk, börtönök rányomták bélyegüket sorsára, gondolkodására. A végzett építészmérnök, író, költő, filozófus, zeneértő, az írásművészet nyelvének megújítója éles szemmel vizsgálta nemcsak a számára kedves területeket, hanem az őt körülvevő társadalmi kontextust. A Rákosi korszak börtöne különös tapasztalatokkal gyarapította tudását. A Márianosztrai börtönben elszenvedett fizikai kínzások, majd az utána következő társadalmi kivetettség arra ösztönözték, hogy mérlegre tegye a korszak ideológiáit, elveit. Miután Magyarországon nem volt hely számára, emigrációba kényszerült, és ott adta ki Magyarországról kicsempészett kéziratait. Sohasem panaszkodott az őt ért megpróbáltatások miatt, azonban egy agnosztikus borotvaéles szemével ítélt meg minden jelenséget. Legyen szó a korszak emberéről, generációk egymáshoz való viszonyáról, kommunizmusról, vallásról, vagy épp kedvenc témájáról, a filozófiáról. Műveiben minden gondolatát ezoterikus formában, és ezoterikus nyelven fogalmazta meg. A forma és a nyelvezet miatt sokan idézik, azonban kevesen olvassák.