Szabadidő-eltöltési szokások itthon és határon túl

Kutatásom célkitűzéseinek a megvalósításához egy online kérdőívet szerkesztettem, mivel a Covid-19 és a folyamatos határzárváltozások nem tették lehetővé más módszer alkalmazását. Kérdőívemre két országból fogadtam a válaszokat, Magyarországból és Romániából, a magyar nemzetiségű fiatal felnőttektől (N = 323). Célcsoportom a 18 és 25 év közötti korosztály volt. Felmérésemben kitértem a szabadidő-eltöltési szokásokra, sportmotivációra, a két országban élők közötti különbségekre, illetve hasonlóságokra, ugyanakkor a Covid-19 okozta változásokra is, hiszen érdekesnek találtam megvizsgálni azt, hogy a járványügyi helyzetben milyen változások következtek be. Eredményeim bemutatásához alapstatisztikát és gyakoriságot számítottam, továbbá az összefüggések vizsgálatára chi2 és páros t próbát használtam. Több hipotézist is felállítottam, amelyek igaznak minősültek. Eredményeim azt mutatják, hogy az itthon és a határon túl élő magyar nemzetiségű fiatal felnőttek egyaránt egyetértenek azzal, hogy a sportnak fontos szerepe van az egészséges életmódban (átlag = 3,72, sd = 0,515). Eltérés figyelhető meg a két országban élők sportolási szokásaiban és sportmotivációjában. A Magyarországon élők egy héten több órát sportolnak (átlag = 4,437, sd = 2,8175), mint a Romániában élők (átlag = 3,678, sd = 2,4143) és elégedetebbek a sportolási helyszínekkel és lehetőségekkel. A motivációs tényezők közül a sport szeretete, a közösséghez tartozás sokkal nagyobb értékelést kapott a magyarországi válaszadóknál. A Covid-19 hatására a sportolási alkalmak száma csökkent (t = 4,026, p = 0,000), így nem meglepő, hogy a sportolással töltött órák száma is csökkent (t = 4,598, p = 0,000). Észrevehető módosulás következett be a sportolási helyszíneknél, továbbá a szabadidős tevékenységeknél is. Az emberek többsége kevés időt szán a sportolásra és az aktív szabadidő eltöltésre, amit a Covid-19 csak nagyban felerősített, ezért nagyon fontos a sportnak és az aktív szabadidő-eltöltési tevékenységeknek a számos pozitív hatását tudatosítani az emberekben, továbbá felmérni a motivációs tényezőket, elégedettségi szintet, hogy egy minél egészségesebb, aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet éljünk.