A tanulási motivációról alkotott tanári nézetek feltárásának megközelítései – szakirodalmi áttekintés

A tanulási motivációval foglalkozó kutatások megközelítőleg négy évtizede indultak virágzásnak, és mára számos, az osztálytermi gyakorlatban is hasznosítható eredményt hoztak (l. Linnenbrink-Garcia et al., 2016; Patrick et al., 2016; Solomon & Anderman, 2017). Ugyanakkor e kutatások eredményei a tanári gyakorlatot tekintve alig realizálódtak, a tanulási motivációval foglalkozó kutatók egy része explicit módon ki is fejezi elégedetlenségét e téren (pl. Lazowski & Hulleman, 2015; Linnenbrink-Garcia et al., 2016; Kaplan et al., 2012; Turner, 2010; Urdan & Kaplan, 2020). Feltételezések szerint a jelenség magyarázata részben a pedagógusok tanulási motivációval kapcsolatos nézeteihez köthető, melyek vélhetően jelentősen eltérnek a kutatói nézetektől és meggátolják a kutatási eredmények befogadását (pl. Kaplan, et al., 2012; Turner, 2010). Ebből következően a tanulási motivációval összefüggő tanári nézetek megismerése fontos mérföldkőnek tűnik a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése felé vezető úton. A pedagógusok tanulási motivációról alkotott nézetei számos különböző aspektusból vizsgálhatók, ugyanakkor e megközelítések számbavétele és értékelése eddig nem történt meg. Jelen munka célja annak áttekintése, hogyan vizsgálják a tanárok motivációra vonatkozó nézeteit. E cél elérése érdekében szakirodalmi áttekintést végeztünk. Munkánk angol nyelvű bírálati rendszerű folyóiratok azon empirikus tanulmányaira támaszkodik, amelyek a tanulási motivációval kapcsolatos pedagógusi nézetek kapcsán gyűjtöttek információt. Szándékunk szerint munkánk hozzájárul egyrészt a tanulási motivációról alkotott tanári nézetek konstruktumának operacionalizálásához, másrészt támpontokat kínál a konstruktum jövőbeni méréséhez.