A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai

Az urbánus és vidéki környezet közötti ellentétek az utóbbi évtizedek folyamán tovább élesedtek. A falvak, amelyek hagyományosan hasznosítják a vidéki környezetben elérhető erőforrásokat például a mezőgazdasági termelés során, egyre kevésbé tudnak versenyképes alternatívát mutatni a városi életmód iránt vonzódó vidékiek számára. Ennek eredményeként a vidéki népesség Magyarországon és az európai Unióban is csökken. A leírt folyamat hatására a mezőgazdasági munkaerő struktúrája folyamatosan romlik. Egyre kevesebben végeznek agrármunkát, ez a tendencia pedig különösen igaz a fiatal munkavállalókra. Az agráriumban dolgozó munkaerő ennek hatására folyamatos elöregedő tendenciát mutat úgy az önálló gazdálkodók, mint a mezőgazdasági alkalmazott munkavállalók körében. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági munka folyamatos aktivitást kíván a munkavállalótól, azonban az elérhető bérek sok esetben nem tükrözik megfelelően a befektetett energia mennyiségét. Az utóbbi évek tendenciája Magyarországon emellett azt is mutatja, hogy a fizetetlen mezőgazdasági munkaerő igénybevétele (elsősorban segítő családtagok részvétele) egyre csökkenő mértéket mutat. A 2004-ben vagy azt követően csatlakozott uniós tagországok, így Magyarország esetén is különösen szembeötlő, hogy a bruttó hozzáadott érték és a munkaerő-ráfordítás a mezőgazdasági munka esetében sokkal kevésbé tekinthető eredményesnek, mint az EU15 esetében. Magyarországon a mezőgazdaság hozzájárulása az össz-GDP-hez igen alacsony, illetve nem is tudott az utóbbi években stabilan növekedő ütemet mutatni. --- The contraries of the urban and rural environment have been grown during the last decades. The villages using the natural resources available in the rural areas for example during the agricultural production are less able to give competitive options for the rural people interested in urban lifestyle. Because of this tendency the rural population is decreasing in Hungary and in the European union as well. As a consequence of the process described the structure of the agricultural labour force is continuously deteriorating. The number of people working in the agricultural sector is decreasing and this tendency is especially true for the young employees. The labour force employed in agriculture is increasingly aging in case of the private holders and in case of the hired agricultural labour force as well because the agricultural work needs continuous activity from the employees, but the wages are not