ÁLLAM ÉS HADSEREG A POSZTSZOVJET KÖZÉP-ÁZSIÁBAN: A fegyveres erők politikai és társadalmi szerepe

Tanulmányunkban, építve Timothy Edmunds, Anthony Forster és Andrew Cottey a témá- ban született tipológiájára, a fegyveres erők politikai és társadalmi szerepét vizsgáljuk a posztszovjet Közép-Ázsiában, három konkrét területen: rezsimvédelem, nemzetépítés, illetve a hadsereg gazdasági tevékenysége. Tekintettel arra, hogy a régió államai egy kivé- telével autoriter politikai berendezkedésűek, joggal vethető fel az a kérdés, milyen szerepet játszanak a fegyveres erők ezeknek a rezsimeknek a fenntartásában. A szovjet korszakban a hadsereg fontos politikai indoktrinációs és „nemzetépítési” szerepet töltött be, valamint a sorkatonákat széles körben vették igénybe ingyenes munkaerő- ként az állami beruházások és más gazdasági tevékenységek (pl. betakarítás) során. További kérdéseink arra vonatkoznak, hogy tovább éltek-e, és ha igen, milyen mértékben, ezek a szovjet tradíciók és gyakorlatok a Szovjetunió közép-ázsiai utódállamaiban. Kutatásunk egyik fő következtetése, hogy a közép-ázsiai autoriter rendszerek fő erő- szakszervezeti „támasza” nem a hadsereg, hanem a kiterjedt belbiztonsági és titkosszolgálati apparátus. Emellett, kevés kivételtől eltekintve, a nemzetépítés eszközeként sem használják fel őket a helyi kormányok, valamint gazdasági szerepük, jelentőségük is korlátozottabb a szovjet korszakhoz képest.