A vihar

A Vihar első ízben Shakespeare műveinek összkiadásában, az 1623-as fólióban jelent meg. Minden külső és belső ismertetőjele alapján a költőnk utolsó művei közé tartozik; sőt sokan a legutolsónak tartják. Vitathatatlanul egyidős a Téli regével, valószínűleg közvetlenül utána íródott. A nevesebb kritikusok jelenleg megegyeznek abban, hogy a keletkezési időt 1610-re vagy 11-re teszik. A Vihar és az azt közvetlenül megelőző három darab műfaji meghatározásának tekintetében a Shakespeare-kritikusoknak nem sikerült közmegegyezésre jutnia. Színműnek, tragikomédiának ugyanúgy minősítették, mint regényes színműnek, regényes tragikomédiának, regényes vígjátéknak, mesejátéknak, pásztorjátéknak és tündérjátéknak is, csakúgy, mint a középkori dráma történetéből ismert misztériumnak, mirákulumnak, moralitásnak, de van aki ezt a művet, szerencsés kimenete ellenére is, egyszerűen tragédiának nevezi. Egyesek a XVII. század elején nagy népszerűségnek örvendő "masque" (álarcjáték) elemeit vélik felfedezni benne, mások alkalmi, esküvői darabnak tekintik, s tudjuk is, hogy a Vihar csakugyan színre került I. Jakab király lánya, Erzsébet hercegnő esküvője idején, 1612-13 telén rendezett udvari ünnepségsorozat keretében, s lehet, hogy Shakespeare erre az alkalomra némileg átírta művét ma ismert formájába. Forrás:http://www.port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=2421 javított formátum Illusztrált. Illustrated. A Vihar első ízben Shakespeare műveinek összkiadásában, az 1623-as fólióban jelent meg. Minden külső és belső ismertetőjele alapján a költőnk utolsó művei közé tartozik; sőt sokan a legutolsónak tartják. Vitathatatlanul egyidős a Téli regével, valószínűleg közvetlenül utána íródott. A nevesebb kritikusok jelenleg megegyeznek abban, hogy a keletkezési időt 1610-re vagy 11-re teszik. A Vihar és az azt közvetlenül megelőző három darab műfaji meghatározásának tekintetében a Shakespeare-kritikusoknak nem sikerült közmegegyezésre jutnia. Színműnek, tragikomédiának ugyanúgy minősítették, mint regényes színműnek, regényes tragikomédiának, regényes vígjátéknak, mesejátéknak, pásztorjátéknak és tündérjátéknak is, csakúgy, mint a középkori dráma történetéből ismert misztériumnak, mirákulumnak, moralitásnak, de van aki ezt a művet, szerencsés kimenete ellenére is, egyszerűen tragédiának nevezi. Egyesek a XVII. század elején nagy népszerűségnek örvendő "masque" (álarcjáték) elemeit vélik felfedezni benne, mások alkalmi, esküvői darabnak tekintik, s tudjuk is, hogy a Vihar csakugyan