A református keresztyén egyház hitvallása

Heidelbergi Káté rövid története A Heidelbergi Káté a rajnamenti Pfalz nevű fejedelemség fővárosában, Heidelbergben íródott. Luther Márton 1517-ben megkezdte a reformációt, de csak halála évében 1546-ban fogadták el ezeket a tanokat a pfalzi fejedelemségben. A fejedelemségben nem csak Luther tanai terjedtek, hanem nagy hatással volt a kálvini reformáció is. A két reformátori irány megerősödése a fejedelemségben, de leginkább a heidelbergi egyetemen heves vitatkozásokhoz vezetett. Ez az állapot országszerte nagy nyugtalanságot okozott. III. Frigyest e nyugtalan időszakban választották meg fejedelemnek, és ő meg akarta szüntetni a békétlen állapotokat. III. Frigyes fejedelem a kálvini reformáció híve volt. A hedelbergi egyetem tanszékeire csupán kálvinista tudósokat hívott. Az állami béke megteremtéséhez szükséges volt egy világos hitvallás megszerkesztése, amelyet III. Frigyes két ifjú kálvinista tudósra bízott: Ursinus Zakariásra (élt 1534-1583) és Olevianus Gáspárra (élt 1536-1585). A két ifjú tudós 1562-re elkészítette a kátét, amelyet ugyanabban az évben a Frigyes által összehívott zsinat jóvá is hagyott. 1563 elején megjelent a Heidelbergi Káté első kiadása. javított változat ELSŐ RÉSZ ◊ AZ EMBER NYOMORÚSÁGÁRÓL ◊ MÁSODIK RÉSZ ◊ AZ EMBER MEGVÁLTÁSÁRÓL ◊ AZ ATYA ISTENRŐL ÉS MI TEREMTETÉSÜNKRŐL ◊ A FIÚ ISTENRŐL ÉS A MI MEGVÁLTATÁSUNKRÓL ◊ A SZENTLÉLEK ISTENRŐL S A MI MEGSZENTELTETÉSÜNKRŐL ◊ A SÁKRAMENTUMOKRÓL ◊ A SZENT KERESZTSÉGRŐL ◊ A MI URUNK SZENTSÉGES VÉGVACSORÁJÁRÓL ◊ HARMADIK RÉSZ ◊ A HÁLÁDATOSSÁGRÓL, MELLYEL A MEGVÁLTÁSÉRT ISTENNEK TARTOZUNK ◊ A TÖRVÉNYRŐL (TÍZPARANCSOLATRÓL) ◊ AZ IMÁDKOZÁSRÓL Heidelbergi Káté rövid története A Heidelbergi Káté a rajnamenti Pfalz nevű fejedelemség fővárosában, Heidelbergben íródott. Luther Márton 1517-ben megkezdte a reformációt, de csak halála évében 1546-ban fogadták el ezeket a tanokat a pfalzi fejedelemségben. A fejedelemségben nem csak Luther tanai terjedtek, hanem nagy hatással volt a kálvini reformáció is. A két reformátori irány megerősödése a fejedelemségben, de leginkább a heidelbergi egyetemen heves vitatkozásokhoz vezetett. Ez az állapot országszerte nagy nyugtalanságot okozott. III. Frigyest e nyugtalan időszakban választották meg fejedelemnek, és ő meg akarta szüntetni a békétlen állapotokat. III. Frigyes fejedelem a kálvini reformáció híve volt. A hedelbergi egyetem tanszékeire csupán kálvinista tudósokat hívott. Az állami béke megteremtéséhez szükséges volt egy világos hitvallás megszerkesztése, am